Nagyszabású gálamûsorral kettõs évfordulóról emlékeztek meg a Miklósfai Általános Iskolában. A jelenlegi épületben 35 évvel ezelõtt, míg a településrészen 245 évvel ezelõtt kezdõdött meg az oktatás. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dénes Sándor és Karádi Ferenc alpolgármester. A városvezetés nevében Dénes Sándor mondott köszöntõt.
A meghívott vendégek mellett jelen voltak az intézmény jelenlegi és volt tanítványai, pedagógusok, szülõk, az elmúlt 35 év alatt és jelenleg is ott dolgozó munkatársak. Az est fellépõi mindnyájan a miklósfai iskola falai között töltötték diákéveiket, vagy jelenleg is az intézmény tanulói.

„Az iskola világítótorony. A jövõ fényjele! Száz meg száz kis magot tartalmazó gubó, amibõl meg fog születni az új, a jobb, a bölcsebb.” – írta egyik novellájában Arthur Conan Doyle. Ezt a világítótornyot közel 130 tanuló köszöntötte színes mûsorával.
Szmodics Józsefné iskolaigazgató jubileumi ünnepi beszédében a múlt, a jelen és a jövõ lépcsõfokait emelte ki:
– Az évfordulók mindig különleges helyet foglalnak el az életünkben. A mai programunk az idei tanév rendezvényeinek megkoronázása. Ezen az eseményen megnyitjuk a múlt kapuit és a jelen lépcsõfokain elõre haladunk a jövõbe, határozott elképzelésekkel, tervekkel. Tisztelettel fejet hajtok azok elõtt, akik részesei voltak az intézmény 245 és a közelmúlt 35 évének.
Már elõdeink, Horváth Antal, Dömölky László, Simon Lajos, Szily Károly, Steinhardt László, Szendrõi Lajos, Imics Lászlóné igazgatók is tisztában voltak azzal, hogy egy település életében a legfontosabb intézmény az iskola – folytatta gondolatait az iskola egykori irányítóinak felsorolásával. – Õk már nincsenek közöttünk, de ahogy Dosztojevszkij írta: „Az igaz ember eltávozik, de a fénye megmarad.” Ezt a fényt adták át utódaiknak Dr. Kotnyek Istvánné és Sajni József igazgatóknak, hogy tovább öregbítsék a miklósfai iskola jó hírnevét. S én, a kollégáimmal együtt igyekszem ezt lánggá alakítani.
1768-tól napjainkig nagy változások idõszakait élte meg az intézmény, mindig új tervekkel és reményekkel. Az 1978. szeptemberében átadott iskolaépület új távlatokat nyitott az oktató-nevelõ munkában. Generációk sokasága repült ki ez idõ alatt az intézmény falai közül – tért rá a tanítványok sikereire az igazgatónõ. – Az oktató-nevelõ munka minõségét mi sem bizonyítja jobban, mint a volt tanítvány, Berta Dénes „Az Év Zalai tehetsége 2006.” címe. Az Országos Curie Környezetvédelmi Csapatverseny VI. és az Országos Balogh János Környezet- és Egészségvédelmi Csapatverseny IX. helyezése (Flumbort Sára, Karavidaj Edita, Molnár Dóra). Nem beszélve a sport, a mûvészet és a tanulmányi versenyeken elért további szép helyezésekrõl. Orvosok, közgazdászok, mûvészek koptatták iskolánk padjait, de vannak a tudás alapjait itt megszerzõ kiváló szakmunkások és példás családanyák, családapák, akik már unokáikat, gyermekeiket íratják a Miklósfai Általános Iskolába. Bizonyára azért, mert elégedettek voltak tanítóik munkájával.
Elismerés illeti a már nyugdíjba vonult kollégákat – Dr. Kotnyek Istvánnét, Szendrõi Lajosnét, Kiss Józsefnét, Kiss Józsefet, Koncz Tivadarnét, Bázár Elemérnét, Balassáné Szakáll Rózsát, Molnárné Borsos Györgyit és Sajni Józsefet –, akik idõnként meglátogatnak bennünket, a példamutatásért, a helytállásért és hogy a tudásuk legjavát átadták tanítványaiknak. S hogy ez milyen jól sikerült a következõ számadat bizonyítja: tantestületünk 19 tagjából 7-en az iskola tanulói voltak és többségük itt telepedett le a családjával. S hogy jövõje van az iskolának, erre garancia a mindig megújulni akaró fiatal tantestület, a szülõktõl felénk áradó bizalom, a tanítványaink szeretete, a visszatérõ felnõtt diákjaink helyállása a mindennapi életben.
Az ünnepség résztvevõi egy történeti kiállítást is megtekinthettek, mely áttekintést adott az egykor önálló település és a mostani településrész oktatásáról.

B.E.