Május 2-tõl kerül be a Büntetõ törvénykönyvbe (Btk.) a "Mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése", mint önálló bûncselekmény - a Btk. kiegészítését a zsebszerzõdéseket tiltó, februárban hozott törvény tartalmazza.

A törvény - a Btk. módosítását leszámítva - már március közepén hatályba lépett. A lényege az, hogy a termõföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerzõdések semmisek. A semmisséget a törvény hatálybalépését megelõzõen - tehát március közepe elõtt - létrejött szerzõdésekre is alkalmazni kell. Egy engedményt ad a törvény: a hatálybalépést követõ 30 napon belül rendezhetõ a jogellenes szerzõdés, vagyis egy hónap alatt kellett jogszerûvé tenni azt.
A Btk.-hoz kiegészítésként hozzáfûzött, "Mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése" címû tényállás szerint, aki mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, vagy arra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából - az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával - semmis szerzõdést köt, bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Aki pedig a jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával, az általa kötött semmis szerzõdés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású földet használ - ha súlyosabb bûncselekmény nem valósult meg - három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Egytõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyzõ is, aki a tiltott szerzõdés megkötésében közremûködik.
Korlátlanul enyhíthetõ a büntetése annak, aki a bûncselekményt - mielõtt az a hatóság tudomására jutott volna - a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.

MTI - Kanizsa