A tapasztalatok szerint minél távolabb esik egy külsõ településrész a várostól, annál több feladatot kell megoldani az életkörülmények javítása érdekében. Jerausek István önkormányzati képviselõ úgy véli: míg Szabadhegyet Kanizsa „Rózsadombjaként” emlegetik, Kisfakos a dél-zalai város „mostohagyermeke”, amely több támogatást érdemelne.

– Egyetlen körzethez sem tartozik ennyi külterület, mint hozzám, mivel Szabadhegy, Sánc, Bagola, Kisfakos és Nagyfakos képviselõje vagyok. Ha a bemutatást Szabadheggyel kezdjük, méltán mondható el errõl a városrészrõl, hogy a legnagyobb fejlõdésen megy át. Az elsõ örvendetes eredmény – még az elõzõ ciklusból örököltük – az a kerékpárút, ami a keleti városrészt köti össze Szabadheggyel.

– Miként lehet jellemezni ezeket a külsõ városrészeket?
– A Sánci út voltaképpen egy városszéli peremkerület. Az ott lakók kértek egy gyalogátkelõhelyet, mivel az egyik oldalon óvoda van, a másik oldalon pedig egy élelmiszerüzlet. Sajnos, a Közútkezelõ Kht. elvetette a megvalósítást arra hivatkozva, hogy ha a 61-es út elkerülõ szakasza megépül, akkor változik majd a sánci közlekedés. Ezzel szemben örvendetes viszont, hogy a tavasszal beadott pályázat révén már az engedélyezés is megtörtént a buszváró kicserélésére, mivel Sáncban egy régi buszváró van és a lakosság kérte a felújítását. Emellett pályázatot nyertünk egy kerékpárút megvalósítására, ami a Hevesi úttól egész a Csónakázó-tóig húzódik. Pontosabban csak a temetõ kapuig, mert onnan már meglévõ tervek szerint folytatódik a beruházás. A nemrég megrongálódott híd a Bakónaki-patak felett már e projekt keretében épül újjá. Ennek eredményeként egy széles betonhídon át lehet majd eljutni kerékpárral az orvosi rendelõ oldalára, és ugyanazon az oldalon épül meg ez a szintén három és fél méter széles kerékpárút, ami azért is fontos, mert azon a területen egyébként is nagyon leromlott állapotban van a járda.
Továbbhaladva a bagolai városrész következik, amelyrõl csak szépet és jót lehet elmondani, hiszen az ott lakók nem vetettek fel semmilyen komolyabb gondot. A nagybagolai városrészben a szõlõskereteknél megy fel egy hegyi út, ami levágja a kanyart a Kaposvári útra való kitérés kapcsán. Még ebben az évben megtörténik ennek az útnak – amit a bagolaiaik is használnak majd – a mart aszfalttal történõ felújítása. A városrészben aktív közösségi élet tapasztalható. Eredményesen mûködik a Bagolai Városszépítõ Egyesület, aminek köszönhetõen színvonalas rendezvények vannak ebben a városrészben – gondolok itt például az Idõsek Hete keretében megrendezett programra fõvárosi mûvészek közremûködésével. A településrészen egy szépen felújított és karbantartott mûvelõdési ház mûködik. A helybeliek sokat áldoznak lakókörnyezetük szépítésére. A bagolaiak tudvalevõleg kapnak évente hat millió, illetve most már hat és fél millió forintot, mert annak idején megállapodás született a várossal arról, hogy a bagolai szeméttelep elviselése miatt kárpótlásként ez a településrész kap évi hatmillió forintot, amit közvetlen környezetük szépítésére használnak fel. Meg kell említenem továbbá, hogy a kanizsai városközpontban is büszkék lennénk egy olyan korszerû, európai uniós elvárásoknak is megfelelõ játszótérre, mint amilyet a bagolaiak alakítottak ki a városrészükben.
A következõ településrész – Kisfakos és a tulajdonképpen tíz házból álló utcarész Nagyfakos – a város „mostohagyermeke”, mert – nemcsak ebben a ciklusban - hoszszú évek óta valahogy mindig kimaradt a városfejlesztés folyamatából. Talán azért, mert bizonyos mértékben távolabb esik a várostól és biztos, hogy mindig volt valami fontosabb a fejlesztések tekintetében. Jómagam szeretném elérni – és a jövõ évi költségvetésben szerepeltetem is – hogy Kisfakoson a Damjanich utca aszfaltozása megtörténjen, mert a tavasszal végzett csatornázási munkálatok után az aszfaltút beázott. Legalább hat alkalommal kellett javításokat végezni az útbeszakadások miatt. De ugyanígy említhetném a járdaépítést, mert annyira bedõlt már a járdafelület szintje, hogy télen síkos idõben balesetveszélyes közlekedni rajta. Szükség van továbbá egy fedett ravatalozó megépítésére a temetõben. Úgy gondolom, hogy: ha az említett célokból bármelyiket is meg tudjuk valósítani, már az is eredmény, mert óriási a településrész lemaradása a többi külsõ városrészhez képest. Olyannyira „mostohagyermek” ez a településrész, hogy például nem tudják nézni a városi televízió adását, mert nincs kábeltévé, arról nem beszélve, hogy gáz sincs, tehát fatüzelésre kényszerülnek az ott lakók. Summázva, nagyon hátrányos helyzetben vannak a kisfakosiak és persze hangot is adnak panaszaiknak. Õszintén megvallva, még nekem sem sikerült látható eredményt elérnem a városrészben, de miden erõmmel azon vagyok, hogy képviselõségem alatt történjen elõrelépés a településrész fejlõdésében.
– Gyakran végigjárja ezeket a településrészeket, vagyis miként tartja a kapcsolatot a lakossággal?
– A fogadóórák mellett idõnként kimegyek a településrészekre. Az ott élõk elõször zárkózottnak tûnnek és tartózkodóak az idegennel szemben, de például legutóbb, amikor Kisfakoson az Idõsek hete megnyitóján vettem részt, az ott élõk nagyon hálásak és barátságosak voltak, amikor elbeszélgettem velük. Meg kell említenem azt is, hogy Kisfakoson egy épületben van a kultúrház és az orvosi rendelõ, és itt is mostoha körülményeket tapasztaltam. Télen az orvosi rendelõ hol be van fûtve, hol nincs, mert amire bemelegedne a cserépkályha, addig már vége van a rendelési idõnek. Ide mindenképpen valami gyorsabb és a mai technikának megfelelõ fûtési alkalmatosságot kellene kitalálni, hogy a kultúrház épületében és az orvosi rendelõben is jobb körülmények fogadják a lakosságot.
Tapasztalataim szerint Szabadhegy a legfejlettebb és fõleg azáltal várható további fejlõdés, ha elkészül a csatornázás meg az útfelújítás. Akkor azt hiszem méltán mondhatják – mert már eddig is használták ezt a kifejezést – , hogy Kanizsa „Rózsadombja”, de akkor már nemcsak a szép házak meg a csodálatosan parkosított udvarok okán, hanem a járdák és utak állaga is hozzájárulhat e jelzõ használatához.
Ami a külsõ városrészeket illeti, pillanatnyilag a legsürgetõbb feladat talán a rendkívül rossz állapotban lévõ Damjanich utca felújítása Kisfakoson, annál is inkább, mert az erdõn túl található Erzsébettelep, ami téliesítve van, tehát télvíz idején is jönnek látogatók az ország különbözõ részeibõl az itt található Ferences-tanyára, és nem mindegy, hogy milyen környezet és útviszonyok fogadják az ide látogató vendégeket, akik magukkal viszik Nagykanizsa jóhírét.
Gelencsér Gábor