Folytatódik a globális éghajlatváltozás égetõ problémáival foglalkozó Humánökológiai Szabadegyetem elnevezésû elõadássorozat a HSMK-ban. Olyan elõadókat hívtak meg eddig, mondta köszöntõjében Kovácsné Mikola Mária igazgatóhelyettes, akik az ember és a környezetünk kapcsolatát emberközelibbé, érthetõbbé tették a számunkra. A globális klímaváltozás hatásait így többféle nézõpontból ismerhette, ismerheti meg a hallgatóság.

A legutóbbi elõadó, Bence Lajos lendvai költõ-publicista a humánökológia muravidéki vonatkozásairól beszélt. Kihangsúlyozta, a rendszerváltás elõtt humánökológiáról, mint tudományról senki sem beszélt náluk. Mivel agrárvidéken él, azt is elmondta, a falvakban látszik igazán a nagy változás. Addig csak utcai világítás volt és árokásás, most jött kötelezõ jelleggel a szennyvízcsatorna-hálózat. Még azt sem tudták, mi az, hogy kuka. A parasztember azt mondta, náluk nincs szemét, mert a kályha elnyeli, hisz azzal fûtöttünk. Viszont senki sem gondolt arra, hogy közben mennyi egészségre káros gáz termelõdik. A rendezett turizmus fogalmához kötõdik a jó kiszolgálás, a szép környezet és a kedves, elõzékenyen emberek. Bizakodó vagyok – hangsúlyozta az elõadó, ahol szorgalmas népek laknak, ott a fehér foltokat gyorsan el lehet tüntetni. Azt is megemlítette, másfél évvel ezelõtt a dohányzás megtiltása miatt majdnem forradalom tört ki náluk. Azóta mindenki tudomásul vette, ha rá akarnak gyújtani, el kell hagyniuk a kocsmát, vagy a hivatalos helyiséget, mert ellenõrzik, és kemény büntetést kaphatnak. Dohányozni csak szabadlevegõn lehet. A Muráról is beszélt Bence Lajos. Nem volt népszerû folyó a múltban, és úgy néz ki, a jelenben sem az. A 80-as években egy nagy mozgalom indult a Mura megmentése érdekében, melynek fõ hangadói érdekes módon az írók voltak. Õ is csatlakozott azok mellé, akik nem akarták, hogy vízierõmûveket, vízlépcsõket építsenek a folyón. A Murát megmentették, ugyanakkor meg is szerették.
B.E.