Magyarországon a jövõben aszályosabb nyarakra és csapadékosabb telekre kell számítani, az extrém idõjárási jelenségek intenzitása pedig nõhet - mondta az MTI-nek az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke a Klímapolitika: a klímaváltozás elleni küzdelem jövõképe címmel tartott konferencia kapcsán.

Radics Kornélia ismertetése szerint Magyarországon két mûhely foglalkozik a klímamodellezéssel. Az egyik az Országos Meteorológiai Szolgálat, a másik az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke. Közös eredményeik alapján az országban általános melegedés várható. Minden évszak melegszik majd, de legintenzívebben a nyár - mondta.
Nyáron várhatóan jelentõsen csökken majd a csapadék. Az 1961-1990-es referencia idõszakhoz képest akár 30 százalékos csökkenés is megtörténhet. A téli idõszakban viszont 20 százalékos csapadékmennyiség-emelkedés várható, ugyanehhez az idõszakhoz képest. Elmondható tehát, hogy mind a hõmérséklet, mind a csapadék, harmadikként pedig a szél okozta extrém jelenségek intenzitása nõ majd - magyarázta a szakember. Hozzátette: a tavalyi év is jó példa volt erre, mely 1901 óta a kilencedik legmelegebb év volt. A tavaszi idõszakban nagyon nagy mennyiségû csapadékkal és árvizekkel találkozhattunk, majd a nyár hatalmas aszályt hozott. Ez is mutatja, hogy az évszakos idõszakokban óriási eltolódások vannak - mondta Radics Kornélia.
A szakember szólt arról is, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly õsszel jelent meg az új helyzetértékelése. Ennek részletei folyamatosan kerülnek nyilvánosságra. Alig egy hónapja látott napvilágot az alkalmazkodással kapcsolatos anyag, amely egyebek között a szélsõséges eseményekkel foglalkozik. Hamarosan pedig megjelenik a következõ fejezet, ami az útmutatást tartalmazza azzal kapcsolatban, hogyan lehet elkerülni a hatásokat.
A kutatás szerint szinte biztos, hogy az emberi tevékenység hatására változik a klíma. A vizsgálatok szerint az éghajlat természetes változékonysága csupán elenyészõ százalékkal játszik szerepet a változásokban.
A jövõ attól függ, hogy a károsanyag-kibocsátások hogyan alakulnak. Ha az eddigi folyamat folytatódik, és a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, akkor a szélsõséges éghajlati jelenségek egyre gyakoribbak lesznek. Azt azonban tudni kell, hogy a szén-dioxid jelenléte akár száz évig is megfigyelhetõ a légkörben - tette hozzá.
A szélsõségeket jellemzi a ritkább, de intenzívebb csapadék, a hõmérsékletben a tartós hõhullámokra és azoknak a lokális változásaira is kell felkészülni. Minél tovább várunk, annál jobban szûkül az a spektrum, ahol az alkalmazkodás még lehetséges. A sérülékeny régiókban, mint például a sarkvidéki jégtakarókon vagy az óceáni körfogásban már most maradandó változások történtek- magyarázta az OMSZ elnöke.

MTI - Kanizsa