Prostitúcióra kényszerített egy férfi egy 17 éves tinilányt Nagykanizsán. A vádlott elsõ fokon 3 év börtönt kapott, melyet a Zalaegerszegi Törvényszék fél évvel emelt meg.

Az I. r. vádlott és társai 2011 márciusában a nagykanizsai buszállomáson találkoztak a fiatalkorú sértettel. A lány az iskolába tartott, ám a háromfõs társaság rávette, hogy inkább menjen velük az I. r. vádlott lakására. Több órás ottlét után a 17 éves lány haza akart indulni, ám az I. vádlott megfenyegette, nem engedte távozni, s közölte vele: ezután prostituáltként kell dolgoznia. Másnap a vádlott szintén fiatalkorú lánya és a sértett egy német férfivel találkoztak, aki a vádlott lányával történt egyeztetést követõen egy közeli motelbe vitte a sértettet, ahol a lány 10.000 Ft ellenében közösült a férfival. Néhány nap múlva a II. r. vádlott közvetítésével Magyarszerdahelyen került sor hasonlóra, majd az I. r. vádlott felajánlotta a lányt, illetve szolgáltatásait egy bajcsai férfinek, mondván „a lányt arra használja, amire csak akarja”.
A sértett a következõ napokat szintén a vádlott lakásán töltötte, illetve kényszerítették, hogy az út mellett szexuális szolgáltatást kínáljon.
A megtört és meggyötört tini elkeseredésében egy lehetõséget látott: amikor az I. r. vádlott és családja Nagykanizsára indult, egy kést a torkához szorítva öngyilkossággal fenyegetõzött, ha nem viszik magukkal. Az I. r. vádlott végül engedett, s magukkal vitték a lányt. A tini így futott össze a kanizsai buszállomáson egy ismerõsével, aki tudta, hogy a sértettet eltûntként körözik. A két fiatal beszélgetésbe elegyedett, miközben a sértett a 107-es számot a padra karcolva jelezte, hogy bajban van. Az ismerõs nem sokkal késõbb bejelentést tett a rendõrségen, s a lányt igazoltatás után elõállították.

Az I. r. vádlott mindvégig tagadta a terhére rótt bûncselekmények elkövetését. Azzal védekezett, hogy a lány önként ment velük, tetszett neki a fia, akivel „jóban is lettek”. Mint mondta, nem tudott arról, hogy a lány kiállt az út mellé, fogva sem tartották, hiszen a lakást nem zárták be soha, õ pedig sokszor otthon sem volt, így nem is tudta volna kényszeríteni a lányt semmire. A sértett az I. r. vádlott egyik családtagjától mobiltelefont is kapott, melyen napokig netezett. Mindezeket a 2014. május 6-i tárgyaláson a védõ is kiemelte, hozzátéve, hogy a férfi sohasem kapott pénzt semmilyen légyottból, s az I.r. vádlott fia és a sértett fiatal közötti Facebook beszélgetések is azt mutatják, hogy õk ketten minden kényszer nélkül jóban voltak.

A Nagykanizsai Járásbíróság elsõfokú ítéletében folytatólagosan elkövetett kerítés bûntettében, személyi szabadság megsértése bûntettében és kitartottság bûntettében találta bûnösnek az I. r vádlottat, akit 3 év börtönbüntetésre ítélt, valamint 3 évre eltiltott a közügyek gyakorlásától. Ezt az ítéletet változtatta meg a másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék, a börtönbüntetés tartamát 3 év 6 hónapra, a közügyektõl eltiltás mértékét 4 évre emelve fel. Az indoklásban elhangzott: az elsõ fokon eljáró bíróság betartotta az eljárási szabályokat, s a tényállást a bizonyítékok alapos és jogszerû mérlegelése után állapította meg. Ítéletében viszont eltért a középmértéktõl, ezért a törvényszék - enyhítésre nem látva lehetõséget - megalapozottnak vélve az ügyész kérelmét a kiszabott büntetést súlyosította.

Az ítélet kihirdetését követõen a vádlott felháborodott hangon fejezte ki nemtetszését. Viselkedése miatt a tanács elnöke a tárgyalóterem elhagyására szólította fel - tájékoztatta a kanizsaujsag.hu-t Dr. Beznicza Árpád, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.

Kanizsa