Az ápolók napja a világon mindenhol azokról az emberekrõl szól, akik a betegekkel a legközvetlenebb kapcsolatban állnak. 1820. május 15-én született Florence Nightingale brit ápolónõ, aki a krími háborúban önkéntes ápolónõket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd késõbb ápolónõképzõ iskolát alapított. Rá emlékezve tartják az Ápolók Nemzetközi Napját.

A Kanizsai Dorottya Kórházban ez alkalomból köszönték meg az ápolók áldozatos munkáját. Florence Nightingale oklevelet kapott Némethné Császár Zsuzsanna higiénikus, Szerdahelyi Erzsébet asszisztens, Dömötörfy Sándorné szülésznõ, továbbá Kiss Anita és Ácsné Papp Éva ápolók. Az elismeréseket Dr. Brünner Szilveszter fõigazgató adta át. A Magyar Ápolási Egyesület díszoklevelét Kobánné Márkus Éva ápoló vehette át Boros Károlyné megyei vezetõtõl.
A városvezetés nevében Cseresnyés Péter polgármester köszöntötte a szakma képviselõit. Beszédében kiemelte: fontosnak tartja, hogy évente legalább egy alkalommal köszönetet mondjanak azoknak az embereknek, akik segítenek a nehéz helyzetbe jutott embertársaikon.
A „lámpás hölgy” élete példamutató lehet mindannyiunk számára. Gazdag család gyermekeként a legelesettebbek szolgálatába állt. Nem a kényelmes életet, hanem egy közösség szolgálatát választotta életcéljául. Önök például – mutatott rá a jelenlévõkre –, ugyancsak nagy utat jártak be. Azok az emberek, akik kedves szót, biztatást, fizikai, vagy lelki simogatást kaptak, mindig hálásan gondolnak önökre. Az ápolónõk munkáját végül egy Albert Schweitzer idézettel köszönte meg a városvezetõ: „A világ jövõje nem attól függ, hogy mennyire értjük, hanem hogy mennyire tiszteljük az életet.” Amikor az elesetteken segítenek, ezt a bizonyos életet tisztelik a hivatásuk mindennapjaiban – tette hozzá azt kívánva, a mindenapjaikban minél több törõdést tudjanak adni az embereknek, és minél kevesebb szenvedést kelljen látniuk.
Dr. Brünner Szilveszter fõigazgató beszédében hangsúlyozta:
– Az ilyen ünnepi alkalmak lehetõséget teremtenek arra is, hogy megismerjük az intézmény történetét, bepillantsunk a jelenébe és képet alkossunk a jövõjérõl. Ugyanakkor lehetõséget biztosítanak arra is, hogy megemlékezzünk a történelem sodrából kiemelkedõ személyiségekrõl és példamutató tetteikrõl.
A fõigazgató az ápolónõk munkájának mérhetetlen fontosságára Florence Nightingale életének kiragadott eseményeivel mutatott rá. A „lámpás hölgy” élhette volna a gazdagok biztonságos, ámde unalmas életét, nõként szervezhette volna a társadalmi összejöveteleket, de ez a jövõkép nem elégítette ki õt. Tizenéves korától fogva nyugtalanította valami, értelmet keresett az életének. Lázadt a nõk beskatulyázott szerepe ellen, és hitt abban, hogy ennél többre hivatott, küldetésre szomjazott.
– Példa lehet számunkra az, hogy tenni akart. Tenni akart egy olyan világban – a Viktoriánus kor Angliájában, hisz a férfiközpontú hagyományelvûség közepette volt fiatal –, mely alapjaiban utasította el a változásokat. Nem ismert jobb érzést annál, mint amikor segíthet az embereken. Követendõ mintaként állíthatjuk magunk elé emberségét, mely egész életét végigkísérte. Az 1854-es londoni kolerajárvány idején önkéntes ápolónõként dolgozott. Betegei rajongtak érte, földre szállt angyalként emlegették. A szakmai elhivatottság és színvonal példáját támasztja alá az a tény, hogy a krími háborúban végzett ténykedése eredményeként a sebesültek halálozása 42-rõl 2,2 százalékra csökkent. Melyik orvosi ténykedés eredményez ma ilyen mértékû mortális csökkenést? A szakmaiságát híven tükrözi tudományos ténykedése is. Egyik legfõbb munkája a Notes on nursing tekinthetõ az elsõ ápolási kézikönyvnek. Több mint 200 tanulmánya, cikke, könyve, kiterjedt levelezése és számtalan naplója maradt az utókorra.
Életébõl azonban a legfontosabb kiragadni való példa – mely életfilozófiájának is tekinthetõ –, a szeretet. Követte Paracelsus tanítását: ”A szeretet a legjobb gyógyszer.” Tudta, hogy a betegek állapotát folyamatosan ellenõrizni kell. Éjszakánként egy lámpással a kezében járkált az ágyak között, így érdemelte ki a „lámpás hölgy” nevet, amely élete végéig elkísérte. A szeretet vezérelte abban a férfiak uralta világban – folytatta a fõigazgató. – Nem álltak a pártjára, féltek a változástól, ezért féltékenység és áskálódás kísérte. Õ azonban a nehézségek közepette is az emberi hang, a mosoly és a szeretet fontosságát hangsúlyozta. Szerinte az ápolónõnek két fegyvere van: a szakértelem és a szeretet ereje. Vallotta, hogy nem elég a testet kezelni, a lélekre is figyelni kell.
Péter Zsuzsanna ápolási igazgató beszédében arra emlékeztetett, hogy Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedõbb alakja Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húga (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Õ volt hazánk elsõ országos fõápolónõje, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél korábban kezdte meg. Véleménye szerint hazánk minden ápolójának fejet kell hajtania Kossuth Zsuzsanna elõtt, hiszen olyan szellemi örökséget hagyott ránk, ami a ma és a jövõ ápolója számára példaértékû. Mi ápolónõk történelmet írtunk a Magyar Ápolók Napja közjogi elismerésének alkalmával – jegyezte meg. 2014. február 19-20-án a Magyar Tudományos Akadémián ünnepelhettük a Magyar Ápolók Napját és az Egészségügyi Szakdolgozók 45. Jubileumi Országos Kongresszusát. A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére a Magyar Országgyûlés február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította.
Az ápolási igazgató a szakmát napjainkban foglalkoztató kérdésekkel kapcsolatban felidézte, a lakosság elöregedése és az orvostudomány fejlõdése a fejlett országokban folyamatosan növeli az ellátási igényt, ráadásul az egészségügyben a technológiai fejlõdés – ellentétben más ágazatokkal – nem vált ki élõmunkát, hanem növeli a szakemberigényt. Az ápolói létszámhiány világszerte a kritikushoz közelít, bizonyított tény, hogy Európában is krónikus az ápolóhiány, ami a becslések szerint 2020-ra eléri a 29 százalékot. A gazdagabb régiók ezt a munkaerõ elszívásával oldják meg azokról a területekrõl, ahol kevesebb fizetésért dolgoznak az ápolók.
Az ünnepi pillanatokat követõen szakmai elõadásokkal folytatódott az Ápolók Nemzetközi Napja a kórházban.

B.E.