A május eleje óta tartó csapadékos idõjárás és a viharok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei igazgatóságainak jelentései alapján több helyen is kárt okoztak a szántóföldi növényekben, a kertészeti kultúrákban és a gyümölcsösökben - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI érdeklõdésére.

Az összegzés szerint a szükségesnél több esõ hatására növekszik az átnedvesedett és a belvizes területek aránya. Az ország nyugati részébõl kisebb árvizeket is jelentettek - elsõsorban a Rába folyó térségébõl -, ami szintén gondokat okozott a gazdáknak. A szakértõk megjegyzik: a kötöttebb talajú területeken a jelentõs csapadék hatására akár ki is pusztulhat a vetés a megjelenõ vízfoltok miatt.
A kalászosok az erõs szél és a vihar hatására sok helyen megdõltek, a szakemberek szerint azonban ezt "nagyobb részt még" kinõhetik a növények. A szél által ledöntött virágzó repcékben is mutatkoznak veszteségek, emiatt terméscsökkenés várható. A tartós esõzés a lucerna és a vörös here betakarítását késlelteti, egyes területeken a fél kaszálás már kiesett.
A jégverés és a nagy szél a gyümölcsösökben jelentõs kárt okozott. A körte, alma és szilva ültetvényekben is jeleztek jégkárt a gazdák, a kárbejelentések folyamatosak. Az erõs szél megtépázta a lombokat, a fejlõdõ gyümölcsöket pedig egymáshoz verte, ami jól látható ütõdésnyomokat okozott. Azok a gyümölcsök, amelyek ütést kaptak, többnyire elpusztulnak.
A fán maradók pedig az esetleges gombás fertõzés miatt mehetnek tönkre. A korai cseresznyénél a sok csapadék miatt több helyrõl jelentették a gyümölcsök repedezését.
A zöldség-kultúrákban szintén kárt okozott a vihar és a jégverés, illetve néhány növényt - például a paprikát és a paradicsomot - a gazdák nem tudták kiültetni.
A Nyírség egyes területein nem a jégverés, hanem a homokverés okozott gondot. Több gazdálkodó jelezte, hogy a kelõben lévõ vagy kikelt napraforgót betakarta a szélhordta homok.
A tájékoztatás szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érkezett a legtöbb kárjelentés - igaz, az esõ eddig itt nem okozott belvízkárokat, mivel a téli csapadékhiányt kompenzálta. Az elmúlt idõszakban 257 termelõ tett 645 hektárra kárbejelentést, míg összességében a kárenyhítési évre vonatkozóan, 416 termelõ 2777 hektárnyi területre jelzett kárt.
A közlemény szerint a felhõszakadás, a jégesõ, vagy a vihar esetében a termelõnek a káresemény észlelését követõ 15 napon belül kell bejelentést tenniük, az aszály, a belvíz, a mezõgazdasági árvíz, vagy a fagy okozta káreseményeket pedig a növényeken észlelhetõ károsodást követõ 15 napon belül kell a területileg illetékes kormányhivatal földmûvelési igazgatóságára bejelenteni. Így fordulhat elõ, hogy az utóbbi csoportba tartozó károk bejelentése hetekkel a káresemény után történik.
Az összesítés szerint a május 15-ig beérkezett kárjelentések alapján téli fagykár 9 hektáron volt; tavaszi fagykár 832 hektárt érintett; belvízkárt 80 hektár esetében jelentettek; jégesõkár 935, aszálykár 803, viharkár 12, felhõszakadás pedig 106 hektárt sújtott.

MTI - Kanizsa