Az internet robbanásszerû terjedése kísérõ jelenségeként a blogolás, kommentelés egyre inkább beépül a mindennapi médiahasználatba, a különféle bejegyzések hangvétele pedig sok esetben képet ad a lappangó társadalmi feszültségekrõl is - állítja a témát kutató Kelen András szociológus, közgazdász.

Az online oldalakon megjelenõ hozzászólások a közösségi érintkezés újszerû színterét jelentik, amely a technika jóvoltából gyakran a hagyományos kocsmai beszélgetések pótlására szolgál - mondta az Általános Vállalkozói Fõiskola tanszékvezetõje az MTI-nek.
"E megnyilvánulások lehetnek termékenyítõ jellegûek, a gondolatok cseréje által a résztvevõk kreatív képességei erõsödhetnek." Amíg azonban a szakmai jellegû hozzászólások általában a különbözõ nézõpontok közreadása révén egy-egy feladat megoldására fókuszálva alternatív megoldásokat kínálhatnak fel, bõvíthetik az ismereteket, addig a politikához köthetõ témák körüljárása nyomán az észérvek helyett jellemzõ módon inkább az érzelmek irányítják ezen interakciókat - tette hozzá.
Ilyenkor az adott témát felvetõ sajtóorgánum írásának mondanivalója az eredeti gondolattól eltávolodva rövid idõn belül önjáróvá válhat. A reagálások "közösség által gondozott tartalomként", immár mint köztulajdon, önálló életre kelhetnek - magyarázta a szakember. A hozzászóló "civilek" akár újraírhatják az eredeti felvetést, eközben felerõsödhet a "kocsma hangja". A higgadt érvelés elvész, helyette - nem ritkán - a gyalázkodás, a verbális agresszió motiválja az interneten egymással értekezõ résztvevõket. Mivel pedig az arctalanság megóv a kijelentésekkel járó felelõségtõl, az effajta indulatok mindinkább elszabadulhatnak, egyre vaskosabb sértegetésekben merülhetnek ki. Sok esetben már szóba sem kerül az eredeti téma, a szellemi erõfeszítés a minél durvábbra hangszerelt személyeskedésbe megy át. E jelenség tömeges méreteket öltve jelzést ad nem csupán az adott kommentelõk, de a társadalom nagy részének mentális állapotáról, a méltánytalanságok, a kibeszéletlen, szõnyeg alá söpört kérdések tömkelegérõl, amelyek mind válaszra várnak - hívta fel a figyelmet a szociológus.
Az internetes kommenteléseknél gyakorta nyomon követhetõ verbális agresszió jelensége mögött Mészáros Judit pszichoterapeuta, egyetemi tanár véleménye szerint egyebek mellett a társadalom éretlensége mutatkozik meg. Az MTI-nek kifejtette: néhány vonatkozásban szabadságban, demokratikus viszonyokban élni nehezebb, mint önkényuralomban, amelyben az ember külsõ okokra hivatkozva mentesítheti magát az egyéni felelõség alól.
"Viharos történelmébõl adódóan a magyar társadalom a mai napig sem tanulta meg elviselni a szabadság valamennyi következményét." A nehézségekben sokan a kiszolgáltatottságot élik meg és másokat hibáztatnak kedvezõtlen helyzetükért. A tehetetlenség érzése pedig az emberben elfojtott indulatokat kelthet; amelyek aztán például a névtelenség mögé bújva a netes bejegyzéseknél, hozzászólásoknál a kulturális mázat letörölve, minden gátlás nélkül törhetnek elõ.
"Cselekedeteinkért a felelõség vállalása autonóm személyiséget feltételez", ami a demokratikus értékrend, létforma alapja - magyarázta a pszichológus. "Nálunk viszont más országokkal összehasonlítva" - különféle okok miatt - lassabban alakul ki a polgárosodott társadalom, és talaján a demokrácia, amelyben az egymás ellehetetlenítése helyett az együttmûködésen, az egészséges versenyszellemen, a kompromisszumkeresésen van a hangsúly. Az autonóm, felnõtt személyiség elviseli a különbözõségeket, az éretlen gondolkodásból viszont hiányzik az ellentétes álláspontok, tények integrálásának képessége. Amikor a hétköznapok kihívásaiban az ilyen személyiség más véleményekkel szembesül, fenyegetettséget élhet át. Úgy érzi, hogy személyét éri támadás, ami pedig könnyen agressziót válthat ki.
"Az egészséges, bizakodó, az állandó panaszkodástól, agresszív megnyilvánulásoktól kevésbé terhes társadalomhoz az út az autonóm személyiség kialakításán, a demokratikus gondolkodás általánossá válásán át vezet" - összegezte álláspontját Mészáros Judit.

MTI - Kanizsa