Az ÁNTSZ Országos Epidemiológiai Központ az Európai Unió által kezdeményezett Elsõ Európai Antibiotikum Nap tiszteletére tudományos ülést rendezett.

A tanácskozáson többek között elõadás hangzott el az Európai Unió stratégiája a multirezisztens kórokozók visszaszorítására címmel. Neves külföldi elõadó ismertette az Európai Bizottság betegbiztonsággal kapcsolatos ajánlásait a rezisztens kórokozók terjedése – globális probléma címmel. Szó volt a hazai helyzetképrõl, egy délkelet-magyarországi megye antibiotikum-felhasználásáról, a rezisztens TBC terápiás lehetõségérõl, a hazai mikrobiológiai laboratóriumok helyzetérõl, néhány uniós ország tapasztalatáról a multirezisztens kórokozók visszaszorítása terén, valamint a hazai teendõkrõl e kórokozók kialakulásának a megelõzésében.

A tudományos ülésen részt vett Dr. Buzás Judit kistérségi tiszti fõorvos, az ÁNTSZ Nagykanizsai, Letenyei Kistérségi Intézetének vezetõje.
A szakemberek szerint olyan nagy a baj, hogy népegészségügyi problémaként jelentkezik, és muszáj társadalmi szinten kezelni – mondta Dr. Buzás Judit. A baktériumok egyre ellenállóbbá válnak az antibiotikumokkal szemben, és ennek az a következménye, hogy nem lehet elpusztítani õket. Bizonyos betegségekbõl, ami bakteriális eredetû fertõzöttségbõl következik, nem lehet majd meggyógyulni.
Mit lehet tenni mindezek ellen?
– Változtatni kell a hazánkra jellemzõ antibiotikum felhasználás gyakorlatán mind a lakosság szemléletében, mind az orvosi rendelés terén, különösen a kórházi gyakorlatban, mely érinti az infekciókontrollt és a kórházhigiénét. Az Európai Uniós felmérések szerint Magyarország a második helyen áll az antibiotikum felhasználásban. Egyre több baktérium, kórokozó mutat olyan ellenállást, hogy nem lehet meggyógyítani az embereket. Kialakult a rezisztencia, és hatástalanná váltak velük szemben az antibiotikumok. Fontos lenne a megfelelõ mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok és megfelelõ szakmai protokollok elfogadtatása. A feleslegesen szedett antibiotikumtól a baktériumok megváltoznak, és ellenállóvá válnak a kezeléssel szemben. Emiatt az elmúlt huszonöt évben egyre több antibiotikum vesztette el hatékonyságát. Ha ezt a problémát nem vesszük komolyan, az egész világnak – ezen belül Európának is – szembe kell néznie az antibiotikumok elõtti korszak visszatérésével, amikor egy egyszerû sebfertõzés is halálos ítélet lehetett. Ebbõl következik az is, amikor valóban szükségünk lenne az antibiotikumra, az már nem lesz hatásos.
– Akkor mit tegyünk, ha megbetegszünk?
– Mindig követni kell az orvos utasítását, de nem kell kikövetelni az antibiotikum felírását. Az antibiotikum nem elõzi meg sem a megfázást, sem azt, hogy az influenzavírus más embert megfertõzzön. A helytelenül és indokolatlanul szedett antibiotikum nem használ.
– Mi történik akkor, ha indokolatlanul szedjük?
– A baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumos kezelésre, vagyis rezisztenssé válnak, így azért fordulhat elõ, hogy amikor valóban szükségessé válik az antibiotikum-kezelés, az már nem hat, sõt kombinált antibiotikum szedésre is hatástalan marad. Nem csak egy baktériumról és antibiotikumról van szó, hanem az emberi megbetegedést okozó számos kórokozóról és azokra ható többféle antibiotikumról – összegezte Dr. Buzás Judit tiszti fõorvos.
B.Zs.