Zárlati intézkedéseket tesz és károsító-felderítési feladatokat végez a zalai szõlõültetvényeken a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a szõlõ legpusztítóbb betegsége, az aranyszínû sárgaság fitoplazma elterjedésének megakadályozására - közölte az igazgatóság vezetõje az MTI-vel.

A betegség ellen jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony növényvédõ szer, csak a fertõzést terjesztõ amerikai szõlõkabóca irtására van lehetõség. Ezért az idén a korábbi évekhez képest több sárga színû ragacsos csapdát helyeznek el Zala megye szõlõültetvényeiben és a szõlõszaporítóanyag-elõállító területek környezetében. A csapda alkalmas a kabóca elõfordulásának és terjedési útvonalainak nyomon követésére - mondta el Szabó Béla.
A zárlati betegségnek számító - az uniós károsítólistán szerepelõ - fertõzés az országban tavaly jelent meg, elsõként Zala megyében. A szõlõ aranyszínû sárgaság fitoplazmát Szlovéniában 2005-ben diagnosztizálták elõször, ezért a határszakasz közelében több éve csapdázzák a betegséget terjesztõ szõlõkabócát.
Lentiben, Tornyiszentmiklóson és a kerkateskándi hegyen tavaly augusztusban bukkantak rá a fertõzésgyanús növényekre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága biológiai laboratóriumában elvégzett vizsgálatok alapján beigazolódott, hogy a növények zárlati betegséggel fertõzöttek.
A több mint 200 hektárnyi szõlõültetvény átvizsgálásakor 46 termelõnél 283 fertõzött szõlõtõkét találtak, amelyeket kivágattak és megsemmisíttettek, a zárlati területen található szõlõültetvényeket pedig a betegséget terjesztõ kabócák gyérítése érdekében tavaly szeptemberben rovarirtó szerrel permeteztették le - ismertette az igazgató.
Hozzáfûzte: a kabóca évente akár 5-10 kilométeres területen is képes továbbterjedni. A tavalyi nagyszámú elõfordulása miatt az idén is jelentõs mértékû megjelenésére lehet számítani. A tavaly nyáron és õsszel lerakott tojásokból május közepén kelnek ki a lárvák, amelyek a fertõzött növények szívogatását követõen 35-40 nap múlva válnak fertõzõképessé.
A szõlõ aranyszínû sárgaság fitoplazma tünetei július második felében válnak észlelhetõvé. A fehérborszõlõ levelein sárgás, míg a vörösborszõlõén vörös színezõdés látható, majd kialakul a háromszög alakú sodródás. A fertõzés miatt visszamaradhat a szõlõtõke fejlõdése, a vesszõk gumiszerûvé válnak, fásodásuk elmaradhat. A szõlõfürtök tönkremennek, "töppedt, értéktelen" bogyók fejlõdnek, a szõlõtõke pedig egy-két éven belül elpusztul.
A zárlati fitoplazma által okozott tünetekhez a megtévesztésig hasonló tüneteket okoz a stolbur fitoplazma, amely már évtizedek óta jelen van a magyarországi szõlõültetvényeken, a két kártevõ megkülönböztetéséhez laboratóriumi vizsgálat szükséges - ismertette Szabó Béla.
Rámutatott: a károsító terjedéséért a növényegészségügyi hatósági ellenõrzés nélküli szaporítóanyag-forgalmazás is felelõs. Az uniós szabadáru-áramlás, valamint a megnövekedett közúti szállítások miatt ellenõrizetlenül érkezhetnek a növényi szállítmányok az országba, amelyek különbözõ károsítókat képesek közvetíteni. A károsítókat nem lehet zárlati intézkedésekkel a határon megállítani, de "feltartóztatásukkal" a védekezési módszerek kidolgozásáig idõt lehet nyerni - hangsúlyozta Szabó Béla.

MTI - Kanizsa