A Nagykanizsáról és környékérõl elhurcolt zsidókra emlékeztek deportálásuk 70 évfordulóján a zsinagógában.

A résztvevõket dokumentumfotókból, személyes tárgyakból és iratokból összeállított kiállítás fogadta a templomban, melyet Lévai Ibolya „Töredékek a nagykanizsai zsidó közösség múltjából” címû gyûjteménye alapján Szemenyei-Nagy Tibor rendezett. Az emlékezést Dr. Székely István, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg, majd Verõ Tamás fõrabbi mondott gyászistentiszteletet Nógrádi Gergely kántor közremûködésével. Rodek Vivien versmondását követõen egy túlélõ, Sternberg Andor Életem leghosszabb útja címmel visszagondolt arra a Nagykanizsáról és környékérõl elhurcolt több ezer zsidóra, akik közül mindössze háromszázan élték túl a koncentrációs táborok megpróbáltatásait. A megemlékezés befejezéseként a Nagykanizsán született Dr. Kahán Ákos orvos sikeres életútját a lánya, míg Dr. Bien Andorét egy barátja idézte fel. A mintegy 150-200 résztvevõvel zajló évforduló zárásaként a jelenlévõk elhelyezték az emlékezés köveit a zsinagóga udvarán lévõ emlékmûnél, majd a zsidó temetõben.

B.E.