Az ország (Unesco)Világörökséghez tartozó csodáit tárta fel Koppány Miklós, a Magyar-Finn Társaság alelnöke szerdai elõadásán a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központban.

Az építész a Nagykanizsai Magyar-Finn Egyesület meghívására érkezett városunkba. A szervezet elnöke, Vincze József elöljáróban elmondta, (helyben) 28 éve mûködõ egyesületük elsõsorban a finn-magyar nép baráti kapcsolatainak ápolásán tevékenykedik, ugyanakkor „nyelvrokonaink” életével, mindennapjaival, történelmével és kultúrájával minden érdeklõdõt szívesen megismertetnek – többek között olyan rendezvények révén, mint a minap tartott.

Ennek keretében érdekes történetekkel adott közelképet az északi országról az elõadó, Koppány Miklós. Sok más mellett arról a sziklából kirobbantott templomról is szólt, ami Helsinkiben található, s amelyrõl elmondható: mind a fõváros, mind a finn nemzet egyik ékköve. A Magyar-Finn Társaság alelnöke egy régi „Suomenlinna” nevû, valamikori haditámaszpontról is beszélt elõadásában, hiszen mint több ízben ki is hangsúlyozta: a finn nemzet történelme összefügg az építészetével.
- Ugyanakkor nemcsak az a hét helyszín különleges és csodálatos Finnországban, amik a Világörökség részét képezik. Hanem a víz, a sziklák és az erdõk, s persze az emberi kreativitás, mely (akár ezekbõl) létrehozta az idõtálló és varázslatos építészeti remekeket – összegezte Koppány Miklós.
Példaként felhozva Raumát. Észak-Európa legnagyobb és legrégibb óvárosa fából készült, s a házak többsége mind a mai napig lakóházként (is) funkcionál. Az elõadó beszélt még a finnek természetközeli életérõl és kézmûvesség iránti szeretetükrõl. Mint elhangzott, ennek a „hobbinak” nemcsak a nõk hódoltak.
- Igaz ugyan, hogy a férfiak nem csipkét vertek, hanem inkább a fafaragásban remekeltek, miután a halászatból hazatértek otthonaikba.
Így festett egy „tipikus” nap, a régi idõk Raumá-jában, Finnországban…

Sz.Zs.