A nagykanizsai Thúry György Múzeum õsét az 1900-as évek elejétõl a piarista gimnázium „régiségtára” alkotta. A Fõ úti épület nyugati szárnyát az 1960-as évek végén vásárolták meg, és 1983-ban itt nyílt meg egy új állandó kiállítás, mely 1997 végéig volt látogatható. Az azóta eltelt évtizedek alatt nagy fejlõdésen ment keresztül városunk múzeuma. A hatalmas gyûjteményrõl, az összevonásról, az új telephelyek integrálásáról és a múzeum elõtt álló feladatokról, tervekrõl Száraz Csilla múzeumigazgató számolt be.

Száraz Csilla dr. Kerecsényi Editet és dr. Horváth Lászlót követõen lett a Thúry György Múzeum igazgatója. Idén év elején a képviselõtestület döntése értelmében továbbra is Száraz Csilla tölti be az intézmény igazgatói posztját. A szentkirályi múzeumigazgató végzettsége szerint régész és történelem szakos középiskolai tanár. A középiskolát Kecskeméten, az egyetemet pedig Szegeden végezte.
– Az egyetem elvégzése után a nyíregyházi múzeumban kezdtem dolgozni régészként és ott olvastam egy múzeumi hírlevélben, hogy Zalaegerszegen megüresedett egy álláshely közalkalmazotti státuszban. Ezt megpályáztam és így kerültem Zala megyébe. Horváth László igazgató úr nyugdíjba vonulása kapcsán adtam be az önéletrajzomat Nagykanizsára, a Thúry György Múzeum vezetõi pozíciójára. 2006 februárja óta irányítom az intézményt – idézte fel Száraz Csilla a megyébe kerülésének körülményeit. Hozzátette, már korábban az M7-es autópálya leletmentõ feltárásain dolgozott a megyében egészen 2008-ig. Már ekkor kialakultak a kapcsolatai a várossal. – Nagykanizsa meghatározó az életemben és szeretnék minél többet tenni a városért. Ezen voltam 2006. és 2013. között is és most, a következõ igazgatói periódusban is azt szeretném, ha a múzeum a város kulturális intézményei között egy meghatározó intézmény maradna és még további sikereket érne el – mondta a múzeumigazgató. – Az újabb igazgatói periódusomban több fõ cél mentén szeretnék haladni, amelyeket a pályázatomban is kihangsúlyoztam. Szeretnénk növelni Nagykanizsa turisztikai vonzerejét színvonalas idõszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tudományos ismeretterjesztõ elõadásokkal. Továbbá szeretnénk növelni a családi napok programszámát is. Célunk, hogy Zalakarosról, Hévízrõl, a határ menti és a környezõ városokból bevonzzuk a turistákat, melyre egy külön programot is kidolgoztunk – részletezte céljait Száraz Csilla.
A Thúry György Múzeum területi múzeum, mely megyei jogú város területén fekszik, ebbõl öszszesen öt van az országban. Gyûjteménye pedig az ország jelentõs vidéki városaiban fekvõ múzeumai közé sorolja. A néprajzi gyûjtemény textil-része a Dunántúl egyik legjelentõsebbje, míg a régészeti gyûjtemény az M7 autópálya feltárásai során elõkerült gazdag leletanyaggal elérte, sõt meg is haladta a környezõ múzeumok mennyiségét és minõségét.
A Thúry György Múzeum gyûjteménye jelenleg közel 300 ezer darabból áll. A régészeti gyûjteménye jelentõs, az M7-es autópálya leletmentései is az intézménybe kerültek. A történeti gyûjtemény számában is jelentõs, külön értéke az itt élt polgári családoknak a hagyatéka, melyek az intézményben vannak elhelyezve. Ennek értékét mutatja, hogy a Nemzeti Múzeumból is többször a Thúry György Múzeumtól kérnek kölcsön tárgyakat.
A néprajzi gyûjtemény dr. Kerecsényi Edit gyûjtéseinek köszönhetõen kuriózumnak számít, több mint 16 ezer darab tárgyat tartalmaz és a hozzá tartozó rengeteg leíró kartont, amelyen a tárgynak a története és az ajándékozó élettörténete is olvasható.
A múzeum gyûjtõterülete közé tartozik Nagykanizsa és a környezõ települések. Különleges helyzetben van, a város fenntartásában álló, önállóan mûködõ szervezet, a város támogatásával, és még fontosabb, hogy a város polgárainak támogatásával mûködik. Ugyanakkor, ahogy a múzeumigazgató hangsúlyozta, fontos a jó kapcsolat ápolása a zalaegerszegi, a keszthelyi múzeummal, hogy költséghatékonyan tudjanak egymáshoz eljuttatni olyan kiállításokat, olyan kulturális tartalmakat, amire önállóan esetleg nem lenne lehetõségük.
Év elejétõl a Thúry György Múzeum két telephellyel bõvült, így a múzeum székhelye és kiállítóhelye mellett, a Magyar Plakát Ház, a Képzõmûvészetek Háza, valamint a Régészeti Raktárbázis alkotják az intézményt.
– A múzeum a városban mindig a Fõ úti épület marad, itt tartjuk a múzeumhoz kötõdõ központi rendezvényeket, a történeti, régészeti, néprajzi kiállításokat és a nagyobb rendezvényeket. Ugyanakkor a Magyar Plakát Házat és a Kiskastélyt is bevonjuk a hálózatunkba – mondta Száraz Csilla.
Az új telephelyeket azok régi funkcióinak megtartásával integrálják. A Kiskastély továbbra is a Képzõmûvészetek Háza marad, ezt a funkcióját szeretnék megõrizni és az eddig a múzeumban tartott képzõmûvészeti kiállításokat a jövõben itt megtartani. A múzeumnak is több mint 1000 darabos képzõmûvészeti, jelentõs festményeket is felvonultató gyûjteménye van, melyet az elmúlt években csak részleteiben mutattak be, így ezt is a közönség elé tárják a Kiskastélyban.
A Sass Brunner hagyatékot szeretnék frissíteni, valamint itt is múzeumpedagógiai foglalkozásokat és ismeretterjesztõ órákat tartani. Ezen kívül pedig a városi reprezentáció fontos helyszíne maradhat a Kiskastély, illetve a múzeum és a város indiai nagykövetséggel való kapcsolatépítésében is együttmûködik és kezdeményezõ szerepet vállal. Továbbá a testvérvárosokból érkezett kiállításoknak is helyet adhat a Kiskastély.
A Magyar Plakát Ház épületét is szeretnék megtölteni. Itt is befogadják az eddigi rendezvényeket is és elképzelhetõ, hogy a jövõben egyfajta hagyományok házaként mûködhet, de a plakátokat továbbra is gyûjtik és bemutatják. Az udvarban kézmûves foglalkozások, mesterségek bemutatását szeretnék a hagyományõrzést szem elõtt tartva. A plakátház konferenciaterme pedig kisegíti a múzeum épületét, ahol nincsen olyan közösségi tér, ahol színvonalas rendezvényeket le lehet bonyolítani.
– Szeretném elérni, hogy a minden intézményegység saját profillal rendelkezzen és a városban mindenki tudja, a Magyar Plakát Ház és a Kiskastély is a múzeumhoz tartozik – zárta a beszélgetést Száraz Csilla
V.M.