Európa legnagyobb buddhista meditációs központját avatták fel szombaton Zalaszántón, az 1993 óta álló sztúpa szomszédságában.

A 316 méter magasan felépített buddhista szent helyhez, a sztúpához lámák, szerzetesek sorfala között érkezett meg szombat délelõtt a tradicionális szertartást vezetõ indiai egyházfõ, Kjabgön Csecang rinpocse. A csúcsában Buddha ereklyéit õrzõ sztúpa legfelsõ szintjén elmondott imák után, több mint ötszáz magyar és külföldi hívõ és érdeklõdõ részvétele mellett avatták fel az Európa legnagyobbjának számító meditációs központot, amelyet egy Magyarországon élõ vietnámi család adományából építettek meg. A központ kívülrõl indiai, kapujában japán, belsejében pedig tibeti stílusú.
A vallási vezetõ köszöntõjében úgy fogalmazott: a mintegy 400 négyzetméteres templom mostantól minden ember elõtt nyitva áll, s a buddhisták számára Európa legjelentõsebb találkozóhelye lehet. Hozzátette: a mai felgyorsult világban, a technológiai vívmányokat arra kellene felhasználni, hogy nemcsak a keleti vallási közösségek, de valamennyi vallás között kapcsolatokat építsenek.
Takács Éva, a meditációs központot a sztúpával együtt fenntartó Buddhista Béke-Szentély Alapítvány titkára felidézte, hogy 1993-ban a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco avatta fel az Európában az egyik legnagyobb, 30 méter magas zalaszántói sztúpát. A szent hely azóta nemcsak a magyarországi, de számos más európai állam buddhistáinak számára fontos központnak számít.
A koreai Bop Jon szerzetes, a zalaszántói alapítvány elnöke felidézte, hogy a keleti vallási tanok a szocializmus összeomlása után jelenhettek meg Kelet-Európában. A békét, türelmet, szeretetet, megértést és mások segítését hirdetõ vallás egyszerû üzenetét úgy foglalta össze: a legmagasabb szintû, nem világi értelemben vett boldogságra és a tisztánlátásra törekszenek Buddha követõi. MTI Fotó: Varga György 

MTI - Kanizsa