Június 16-án, hétfõn az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás valamennyi áldozatára emlékezünk. 17 órára a Medgyaszay Ház elõtti kopjafához - esõ esetén az elõcsarnokba - vár mindenkit a Nagykanizsai Polgári Egyesület. Dénes Sándor alpolgármester beszéde után valamennyi résztvevõ elhelyezheti virágját a hõsök tiszteletére.

Sok legyilkoltat a Rákoskeresz-túri Újköztemetõ 301-es parcellájában földeltek el. Az õ esetükben nem beszélhetünk a minden embert megilletõ temetésrõl. Arccal lefelé kaparták el õket. És hogy sírjuknak nyoma se maradjon, a hantokat lovasrendõrök tipratták.
Márai Sándor máig érvényesen figyelte meg: A bolsevisták mind gyávák. Kegyetlenségüknél csak az ostobaságuk nagyobb.
A magyar szabadságküzdelmek végtelen sorában újra bebizonyosodott: gyõzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fiai vannak, akiknek a hamvaitól is félnek. Ezért június 16. – hasonlóan június 4-hez – a veszteség mélyen átélt élményébõl kinövõ életerõ ünnepe.
Kanizsa