2013 decembere után újra a Zalaegerszegi Törvényszék tárgyalja P. P. budapesti rendõrtiszt és társai ügyét. 2009-ben a Budapesti Nyomozó Ügyészség emelt vádat a P. P. I. rendû vádlott és társai ellen a Fõvárosi Törvényszéken.

Az I. rendû vádlott õrnagyi rangban, a II. rendû vádlott törzszászlósként, a III. r. vádlott hadnagyi rangban operatív, illetve nyomozói feladatkört látott el az egyik budapesti kerületi rendõrkapitányságon.
A vádirat szerint a I - III. rendû vádlottak 2009-ben egy letartóztatott gyanúsított szabadlábra helyezéséért, majd a nyomozás megszüntetéséért pénzt kértek és vettek át a gyanúsított hozzátartozóitól, valamint az I. rendû vádlott a XI. rendû vádlottal együtt pénzt kapott egy gyanúsított szabadlábra helyezéséért. Ugyancsak ebben az évben az I. rendû vádlott a IX. rendû, illetve a X. rendû vádlott kérésére adatokat kért le öt ízben a személy- és jármûnyilvántartásból, illetve a Netzsaru rendszerbõl, a II. rendû vádlott pedig öt alkalommal (kétszer a III. rendû vádlottal együtt) munkakörében eljárva az I. és XII- XIII. rendû vádlottak kérésére - négy alkalommal ellenérték fejében - mobil híváslistákat (cellapozíciókat) szereztek be mobilszolgáltatóktól.
2010-ben a II. rendû vádlott letartóztatott szomszédja ügyének felgyorsításával és „vádalkujával” kecsegtetve 18.500 eurót csalt ki a hozzátartozóktól, illetve további 5 millió forintot a szabaduló gyanúsítottól (annak barátja szabadlábra helyezését ígérve).

Az ügy ésszerû idõn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatásra. A kijelölés alapján eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a bizonyítási eljárást teljes egészében lefolytatta. A 2013. december 4. és 5-én megtartott tárgyalási napokon elhangzottak a perbeszédek, illetve a vádlottak megtették nyilatkozatukat az utolsó szó jogán, majd a tanács elnöke az ügydöntõ határozat meghozatalára és annak kihirdetésére elnapolta a tárgyalást.

Az ítélet meghozatala, illetve kihirdetése elõtt az Alkotmánybíróság (AB) 36/2013 (XII.05.) számú határozata megállapította, hogy az ügy áthelyezés alapjául szolgáló büntetõeljárási törvényi szabály alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerzõdésbe is ütközik. Ennek nyomán a Zalaegerszegi Törvényszék védõi indítványra az ügyet áttette az álláspontja szerint illetékességgel rendelkezõ Fõvárosi Törvényszékhez. Innen - szintén illetékessége hiányának megállapításával - az ügy a Kúriára került. A Kúria döntésének értelmében a AB határozat rendelkezései nem érintik az Országos Bírósági Hivatal elnökének korábbi egyedi határozatát: a tárgyalás megkezdését követõen az illetékesség rögzült, ezért a Kúria a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki elsõ fokon - újfent - eljáró bíróságként. A Zalaegerszegi Törvényszék 2014. június 18-19. napjára tûzte ki az újbóli tárgyalást dr. Gergye Tamás elnökletével. Az elsõ tárgyalási napon iratismertetés zajlott - tájékoztatta a kanizsaujság.hu-t Dr. Bartalné dr. Mentes Judit, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.

Kanizsa