Az elmúlt években látható fordulatot vett hazánk idõjárása tavasztól õszig a villámcsapások gyakorisága drasztikusan megnövekszik. A következõkben a villám sajátosságaira, villámvédelem szabályaira kívánjuk felhívni a lakosság figyelmét.

Mi is a villám: A villám elektromos gázkisülés, amely a felhõk között, vagy a talaj és felhõk között jön létre. A villám keletkezése a felhõk vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethetõ vissza. Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket elõre tervezéssel és odafigyeléssel jelentõsen csökkenteni lehet.

Épületek védelme: Az épületekre szerelt villámhárító feladata az, hogy megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól, úgy hogy magához vonzza a villámokat. A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy levezesse a villám energiáját tûz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül. A villámhárító fontos veszélymegelõzõ szerepe miatt szabvány határozza meg, hogy milyen épületre milyen villámhárítót kell felszerelni. Sokan ebbõl arra a következtetésre jutnak, hogy villámhárító alkalmazásával a villámok elleni védekezés feladata megoldottnak tekinthetõ. Sajnos, ez csak részben igaz.

A villámcsapás másodlagos hatása; hogyan védekezhetünk túlfeszültségek ellen? Az egyik védekezési mód régóta közismert: zivataros idõben ajánlatos az antennavezetéket kihúzni a TV-készülékbõl. Amikor a hálózat és a berendezés kapcsolatának megszakítása nem megoldható, vagy nem célszerû, akkor túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazása ajánlott. A túlfeszültség-védelmi eszközök mûködési alapelve a túlfeszültség idejére a másodperc néhány milliomod részére rövidre zárják az elektromos vezetékeket, majd visszaállnak alaphelyzetbe.

Emberek a szabadban: Szabadban végzett tevékenységünket az aktuális idõjárás jelentés ismeretében tervezzük meg úgy, hogy villámlás esetén vissza tudjunk vonulni egy közeli épületbe vagy egy teljesen zárt, felül is fémmel borított gépjármûbe. A jármûvön belül is maradjunk távol a fémes részektõl.

Zivatar idején lehetõség szerint kerüljük a kiemelkedõ tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kõzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét).

Közvetlenül a villámcsapás elõtt sercegést vagy recsegést lehet hallani, és bõrünkön felállhat a szõr vagy bizsergést érzünk rajta. Ha ilyenkor csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és guggoljunk le úgy, hogy az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság. Ilyenkor ha az egyik csoporttagot villámcsapás éri, a többiek segíteni tudnak rajta.

Épületen belül maradjunk távol a vízvezetékektõl, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdõkádat. Kapcsoljuk ki az összes elektromos készüléket, húzzuk ki a konnektorból és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, és ezektõl is maradjunk távol. Az utolsó, hallható villámcsapás után még várjunk 30 percet, és csak aztán folytassuk normál tevékenységünket. Ne hasaljon a földre! Nagyobb testfelületen könnyebben éri villámcsapás. Az ablaknál húzza el a függönyöket. Ha a viharban véletlenül kitörne az üveg, a függöny megvéd a szétrepülõ szilánkoktól.
A fenti jó tanácsok megfogadása akár életet is menthet! - olvasható a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság honlapján.

Kanizsa