Cseresnyés Péter polgármester, valamint Bizzer András és Gyalókai Zoltán, a Keleti-városrész önkormányzati képviselõi három témakörben is lakossági fórumra várták a városrész lakóit tegnap délután a Hevesi Sándor Általános Iskola ebédlõjébe. „Terítékre” került a városrészbe tervezett kutyafuttatók helyszíneinek lakossággal való egyeztetése, a kutyaürülék gyûjtõ edények kihelyezése – szintén lakossági javaslatok alapján, de véleményeket vártak az állatvédelmi õrszolgálat létrehozásának kérdésében is. Meghívott vendégként Igaz Klaudia, a Zala megyei Állatvédelmi Járõrszolgálat vezetõje is részt vett a rendezvényen.

A fórum elején ismertetésre került az állattartás témakörében az elmúlt években végzett munka, és az elért eredmények is, majd az ebtartás jövõje került a fókuszba. Dr. Szabados Gyula önkormányzati tanácsadó elmondta: a város területére az elkövetkezõ 3 évben jó néhány kutyafuttató megépítését tervezi az önkormányzat. Még az idén elkészül az elsõ, jövõre pedig legalább kettõt szeretnének megépíteni. Ami biztos, hogy a város elsõ kutyafuttatója a Keleti-városrészben fog megépülni, ahol az önkormányzat adatai szerint 511 négylábú él a gazdájával. Ez a viszonylag nagy szám indokolja az elsõ futtató itteni megépítését, amelyet az ebrendészeti hozzájárulásból finanszíroznak majd. Emellett kutyaürülék-gyûjtõ edények kihelyezését is tervezik a területre.
Cseresnyés Péter polgármester hangsúlyozta: az önkormányzat továbbra is tartja magát ahhoz az elhatározásához, hogy az ebrendészeti hozzájárulásból befolyt teljes összeget a nagykanizsai kutyatartók problémáinak megoldására, komfortérzetük növelésére, valamint az állatmenhely gondjainak rendezésére kívánja fordítani. A polgármester ismertette az elmúlt évek állatmenhellyel kapcsolatos intézkedéseit, majd kifejtette: az árva állatok helyzetének viszonylagos rendezõdése után most a kutyafuttatók és a kutyaürülék-gyûjtõ edények kerülnek sorra. Nem volt egyszerû a tervezés folyamata, hiszen számos olyan szakmai szempontú kérdést kellett megválaszolni, hogy mekkorák legyenek a futtatók, hol legyenek elhelyezve, vagy szeparáltak legyenek-e: például a kan és nõstény kutyákat hogyan lehessen elhelyezni bennük. „A fõvárosban magam is jó néhány futtatót végigjártam, és az a tapasztalatom, hogy egy-egy, közel 200 négyzetméteres kennelben mind a kutyusok, mind pedig a gazdáik nagyon jól érezték magukat – fogalmazott a polgármester. – Ezek után a szakmai egyeztetések és tapasztalatgyûjtések után, valamint a szükséges pénz rendelkezésre állásával most jött el az ideje városunk elsõ kutyafuttatójának a megépítésére. Ezzel párhuzamosan körülbelül két tucat kutyapiszok gyûjtõ edényt is ki fogunk helyezni – a pontos darabszám természetesen itt is a rendelkezésre álló pénz függvénye lesz, mert ne felejtsük el, az állatmenhelyet továbbra is támogatni és fejleszteni kell –, és ebben is várjuk a lakosság véleményét, hogy hova helyezzük el ezeket az edényeket, hol lenne rájuk a legnagyobb szükség.” Cseresnyés Péter leszögezte: az önkormányzatnak minden egyes vélemény fontos, mind a kutyafuttatók, mind pedig a kutyaürülék-gyûjtõ edények helyszínének a kijelölésénél. A cél a város polgárainak, a kutyások és a négylábúakkal nem rendelkezõk komfortjának, kényelmének növelése, valamint a meglévõ problémák megoldása.
Bizzer András ismertette a Keleti-városrészbe tervezett elsõ kutyafuttató négy lehetséges helyszínét, amely a Péterfai utca eleje, a Székely-kert, a Dr. Mezõ Ferenc tér, valamint a Városkapu körút végén található, Intersparhoz közeli terület. Hangsúlyozta, hogy a felsorolt helyszínek bármelyikén meg lehet építeni egy nagyjából 200 négyzetméteres kifutót, de továbbra is kíváncsiak arra, hogy a kutyások hová tudnának még elképzelni kutyafuttatókat. Az önkormányzat javaslata a lakosság felé az, hogy elõször a Péterfai utcai kutyafuttató épüljön meg. Ez, mint egy próbahelyszín is funkcionálna, hisz az itt begyûjtött jó, vagy éppen rossz tapasztalatokat fel tudnák majd használni a következõ helyszín kiválasztásánál és futtató megépítésénél.
Cseresnyés Péter a fórum végén egyértelmûvé tette az állatvédelmi járõrszolgálat létrehozásának tervét is, hogy a rosszindulatú pletykáknak elejét vegyék. Leszögezte, hogy ez nem az USA-ban már létezõ állatrendõrség vagy egy újabb közterület-felügyelet lenne, hanem egy olyan társaságról lenne szó, akik figyelnének a környezetükre és saját magukra, kutyákra és kutyásokra, egyszóval Nagykanizsára. Tisztán egy állatbarátokból álló, civil szervezõdésrõl lenne szó, akiknek a feladata az esetleges problémák jelzése lenne az illetékesek felé, a céljuk pedig az, hogy ne legyen probléma.
 

Kanizsa