1944. augusztus 2-rõl 3-ára virradóra több mint háromezer cigány származású embert, férfit és nõt, gyereket és idõset végeztek ki Auschwitz-Birkenau II.E „cigánytáborában”. Rájuk és a holocaust minden áldozatára emlékeztek csütörtökön, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett rendezvényen.

A Kiskastélyban tartott szakmai konferencián Teleki László, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, országgyûlési képviselõ köszöntötte a megjelenteket. Megemlékezõ gondolataival elöljáróban – a Holocaust 70. évfordulóján - a népirtás cigány származású „mártírjairól” szólt, akik – elmondása szerint – hõsök voltak. Azonban a háború végeztével – mint kihangsúlyozta – a rasszista üldöztetés nem ért véget: példaként hozta fel az elõzõ évek történéseit, amikor több embert öltek meg „pusztán” azért, mert cigányok voltak: Nagycsécsen, Tiszalökön és Tatárszentgyörgyön.

- Ez utóbbi helyszínen egy édesapával és a gyermekével végeztek. Így 2008-ban megint szembe kellett néznünk a rasszizmussal. Napjaikban sajnos egyre jobban a szélsõségek irányába tolódnak a társadalom jelentõs részének nézetei, ez ellen csak a hangját hallató többség tud tenni azzal, hogy visszautasítja a rasszizmust, az elõítéleteket, a kirekesztést. Ez ügyben – politikai hovatartozástól függetlenül – mindegyikünknek van mit tenni – ismerte el Teleki László, hozzátéve: mindent meg kell tennünk azért, hogy soha többé ne ismétlõdjön meg sem a Holocaust, sem pedig az, hogy valakit vallási, faji, etnikai okok miatt kirekesszenek vagy bántsanak.
A politikus beszédében a napjainkban mélyszegénységben élõk problémáira is felhívta a figyelmet.
- Nem pusztán hangoztatnunk kell, hogy van mit tennünk azért, hogy segítsük õket, hanem ténylegesen is cselekednünk kell. Nézzük meg, mit tehetünk értük, szûkebb környezetünkben, Nagykanizsán – fogalmazott az RNÖ elnöke, egyúttal köszönetét is kifejezte Nagykanizsa elsõ emberének azért a segítségért, amit a kisebbségi önkormányzattal közösen tesz a nehéz sorsú emberek életének könnyebbé tételéért.
Cseresnyés Péter polgármester, országgyûlési képviselõ múltidézõ beszédében elsõként a 20. század borzalmait, a nácizmus „embertelen szörnyûségeit”érintette.
- Ezek a szörnyûségek napjaink traumái is – állította. Hozzáfûzve, hogy a világháború évei alatt a „másik” ember léte, egyéni, „elfajzott vágy és akarat” áldozatává vált. - Azért, hogy mindez ne történhessen meg újra, az erkölcsnek centrális erõként kell helyet kapnia a világ közösségeinek életében. Az egyén egyirányú vágyainak, akaratának dominanciája helyett párbeszédre építõ, a közösség értékeibõl és erényeibõl formálódó személyiség önkorlátozó gondolkodásmódja kell, hogy erõre kapjon – jelentette ki. - Ahogy Kant megfogalmazta: a törvény szerint valaki akkor bûnös, ha megsérti mások jogait. Az etika szerint akkor, ha fontolgatja, hogy ezt megteszi. Tehát – Kant szerint – cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor, egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen. Vagyis cselekedj úgy másokkal, ahogy elvárnád, hogy veled is cselekedjenek.
A megemlékezõ beszédek után Kardos Ferenc történész, holocaustkutató és Lakatos Andrea, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség segédlelkésze tartott elõadást. Zárszót Vajda László, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke, a Megyei Közgyûlés Nemzetiségi tanácsnoka mondott.
Ezt követõen a megemlékezés a Vár úti Ifjúsági Parkban lévõ Roma Holocaust Emlékmûnél folytatódott, ahol Fliszár Károly fõesperes-plébános celebrált szentmisét. Majd a résztvevõk elhelyezték koszorúikat a kopjafánál és gyertyagyújtással is tisztelegtek az áldozatok emléke elõtt.

Sz.Zs.

További képek a galériában.