Újévkor mindannyiunknak lehetõsége adódik arra, hogy visszatekintsen a magunk mögött hagyott esztendõre, értékelje azt, s a tapasztalatokat leszûrve készülhessen fel az eljövõre. Nekem polgármesterként ez egyben kötelességem is. Az önkormányzatnak a ciklus elsõ felében nagyon komoly problémákkal kellett szembenéznie. Kiürült kassza, tetemes adósságállomány, torz fejlesztési koncepció, túlburjánzott, költséges bürokrácia. Világos volt, hogy noha a pályázati lehetõségek bõvülésével új ajtók nyílnak meg a város elõtt, ebben az állapotban képtelen lesz belépni ezeken. Erre fel született meg az a gazdálkodási és szervezeti program, amit az elmúlt két évben a hivatal munkatársaival sikerre vittünk. Az eredményeket néhány adat segítségével szeretném szemléltetni. 2006. október másodikán, a választások utáni napon az önkormányzat számláján minusz 160 millió forint volt. Egy évvel késõbb már 260 millió plusz, idén októberben 1,1 milliárd forint. Ugyanakkor a város mûködési célú hitelfelvétele az évi több száz millió forintról szinte a nullára csökkent. A város elkerülte az adósságspirált, ezáltal megmenekült a csõdtõl. Úgy gondolom, hogy a kibontakozott hitelválság folyományaként ezt ma már azok is kellõképpen értékelni tudják, akik az önkormányzat gazdasági helyzetével csak érintõlegesen foglalkoztak. Összességében kijelenthetõ, hogy a város talpraállt, felkészült a fejlõdési pályára, a megfelelõ mûködés pedig még a 2009-re sok százmillió forinttal tovább apadó állami normatívák mellett is biztosítható lesz. Ám a kihívások nem szûntek meg, csak egészen új formában jelentkeznek. De talán az egész Polgármesteri Hivatal nevében állíthatom, hogy ezeknek az új típusú kihívásoknak kifejezetten örülünk, s azoknak a legjobb tudásunk szerint megfelelünk majd. Az idei évben - ha a kormány, illetve Brüsszel is rábólint - elindulhat Nagykanizsa elmúlt húsz éves történetének legnagyobb szabású beruházássorozata, aminek az elõkészületei már lényegében befejezõdtek. Elkezdõdhet 15 milliárd forint értékben a térségi csatornahálózat fejlesztése, ami országos léptékkel mérve is jelentõs, valamint az elsõ ütemben kétmilliárd forintos költségû belváros rekonstrukció, melynek nyomán sok évtizedre meghatározó, gyönyörû, a történelmi hangulatot visszacsempészõ új városközpontot alakítunk ki. Természetesen ezeknek az óriási léptékû beruházásoknak a várost terhelõ önrésze is majdnem két milliárd forint, aminek az elõteremtése komoly munkát, és kellõ költségvetési szigort kíván a következõ években is. Emellett a sikeres pályázatoknak hála, számtalan más fontos, és évek/évtizedek óta húzódó beruházást is elindíthatunk. Hiszem, míg az elmúlt két év megalapozta, addig a 2009-es maga lesz "a siker éve" a város életében.

Azonban nem mehetünk el szó nélkül a negatív elõjelek mellett sem. A kialakult világgazdasági recesszió különösen nagy mértékben súlytotta Magyarországot, aminek közvetlen hatásaként szakértõi becslések szerint országszerte több százezer ember veszítheti el a munkáját. Sajnos ez a folyamat városunkat sem kerüli ki, de bizton állíthatom, hogy az önkormányzat a maga szerény eszközeivel mindent meg fog tenni, hogy a foglalkoztatottak száma lehetõleg ne, vagy csak nagyon kis mértékben csökkenjen. Mivel a kockázat növekedése, ezáltal a befektetési kedv csökkenése és a magyar adórendszer sajátosságai nem kedveznek a befektetések hazánkba - lehetõleg Kanizsára - településének ezért kötelességünknek érezzük, hogy az igazi nagy hal várása mellett aktívan támaszkodjunk saját, már meglévõ, de eleddig kihasználatlan szellemi erõforrásainkra is. Ezért döntöttünk úgy, hogy jövõre az ipari parkban - szintén részben pályázati pénzbõl - kialakításra kerül egy úgynevezett inkubátorház, amely reményeink szerint több tucat hazai kis és közepes vállalkozás elindulását, megerõsödését, tehát több száz munkahely megteremtését teszi lehetõvé, azáltal, hogy kedvezõ feltételekkel biztosít helyet számukra a zavartalan mûködéshez. Ezenkívül a már említett beruházások munkahely teremtõ hatásaival is számolhatunk.