A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek környezetében lévõ vegyi monitoring és lakossági riasztó-tájékoztató rendszer budapesti, Komárom-Esztergom, Heves, valamint Zala megyei végpontokkal bõvül szeptember elsejétõl. Az errõl tartott sajtótájékoztatón kiderült, a hálózat bõvítésével újabb negyedmillió ember kaphat azonnali riasztást, értesítést, ha baj van.

Dr. Bakondi György tûzoltó altábornagy, a katasztrófavédelem országos parancsnoka elmondta, Seveso-II-es veszélyes ipari üzemeknél nyolc éve indított projekt egy újabb állomásához érkezett, amikor a fõvárosban és Komárom-Esztergom, Heves, valamint Zala megyében a rendszer újabb végpontjait telepítették. A tábornok elmondta, a berendezések érzékelik, ha veszélyes anyag kerül a szabadba, a meteorológiai állomások az éppen aktuális idõjárási körülményeknek megfelelõen azonnal képesek terjedési modellt készíteni, az adatok a katasztrófavédelem ügyeletére futnak be, így haladéktalanul tájékoztatni lehet az embereket, megtehetõk a szükséges lakosságvédelmi intézkedések, így például elzárkóztatást lehet elrendelni, közölni lehet a követendõ magatartási szabályokat. A fõigazgató emlékeztetett arra, hogy korábban Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Pest, Tolna és Veszprém megyében építették ki a rendszert, a most belépõ három megyével és a fõvárossal együtt összesen 576 lakossági riasztó-tájékoztató és 321 monitoring végpont mûködik majd az országban. Az elõzõekben átadott berendezéseken keresztül kétszázötvenezer embert tudtak azonnal értesíteni, szeptembertõl ez a szám megduplázódik. Bakondi György elmondta azt is, a projektbe a központi költségvetés eddig tízmilliárd forintot fektetett, három milliárd forintba került a fõvárosi végpontok létesítése. A fõigazgató beszámolt arról is, a rendszeren havonta próbát tartanak, tíz alkalommal csökkentett üzemû, úgynevezett morgatópróbát, kétszer pedig teljes körûen megszólalnak a berendezések.

A rendszerben rejlõ lehetõségekrõl, eszközökrõl a fõigazgatóság informatikai fõosztályának vezetõje, Tanka László tûzoltó ezredes beszélt. Mint mondta, az üzemek környékén másfél kilométeres biztonsági zónát jelöltek ki, a tájékoztató-riasztó végpontok telepítését akusztikai mérések elõzték meg, hogy a berendezések olyan helyre kerüljenek, ahonnan jelzésük a célzott lakosság számára jól hallható és jól érthetõ is. A monitoring végpontok méréseket végeznek, nyugalmi helyzetben tíz, veszélyhelyzetben egyperces idõközönként, a meteorológiai állomás a földfelszíntõl fél és két méteres magasságban is mér. Az adatok a katasztrófavédelem ügyeleteire futnak be, ha valami eltér a normálistól, azt a rendszer jelzi. Az ezredes fontosnak nevezte hangsúlyozni, az ilyen jelzések alapján szigorú cselekvési sor indul be, a szolgálatot teljesítõknek meghatározott protokoll alapján kell tevékenykedniük. A rendszer minden eleme redundáns, mondta Tanka László, a szondákat duplikálták a téves jelzés kizárása érdekében. Üzemenként tizennyolc-húsz szondával kell számolni átlagosan. Mindezek mögött robosztus szerverparkok mûködnek, tette hozzá. A tájékoztató végén a fõigazgatóság épületébe demonstrációként telepített eszközökön bemutatták – természetesen erõsen csökkentett hangerõvel –, milyen egy morgatópróba – közölte honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság.
 

Fotó: Dudás Tamás tûzoltó zászlós

Kanizsa