Szent István óta tucatnyi, akkor erõs állam és nép végleg elenyészett, és államférfiúi tehetség kellett ahhoz, hogy az akkori háborúskodó Európában szilárd, erõs államalakulat jöjjön létre. Mai szóhasználattal élve Szent István rendszerváltó király volt - mondta Lezsák Sándor kedden a szlovéniai Lendván.
 

Az országgyûlés alelnöke a muravidéki magyarság augusztus 20-i központi ünnepségén arról beszélt, hogy Szent István elérte apja, Géza fejedelem stratégiai célját, "és úgy csatolta Magyarországot a nyugati, latin rítusú kereszténység táborához, hogy amit csak lehetett, megõrzött a korábbi hagyományokból". A nehézségek közepette sem vált szolgai utánzóvá, idegen hatalmak itteni helytartójává, mint ahogy "a rendszerváltás ürügyén ezt megtette megannyi hazai vezetõ a komor huszadik században vagy éppen az ezredfordulón" - fogalmazott.
Mint mondta: Szent István idejében még egy országban élt a magyar nemzet, míg "az 1920-ban szétszabdalt magyarság lelki és közösségi egyesülését immár a magyar alaptörvény garantálja".
A magyar állampolgárságot felvett félmillió magyar egy része élt állampolgári jogával és szavazott az idei országgyûlési választásokon. Szavazataik nélkül ma nem lenne kétharmados többségük a rendszert váltó kormánypártoknak, és e többség hiányában jelentõsen megnehezülne a kormányon lévõk törvényalkotása - jelentette ki Lezsák Sándor, köszönetet mondva a határon túli voksokért.
A parlament alelnöke arra is kitért ünnepi beszédében, hogy a Muravidéken is lehetõség van a hungarikumtörvény szellemében helyi értéktárat életre hívni. Felszínre kell hozni "a rendkívül gazdag muravidéki forrás" értékeit - mondta.
Azokat a kézmûveseket, mesterembereket nevezte értékhordozóknak, Szent István népének, akik fát, bõrt vagy agyagot munkálnak, illetve "a földmûvelõket, helyi ételek, italok gazdáit, megteremtõit, õshonos állatok vagy a csillagjárás, a füvek gyógyító erejének ismerõit".
Végül úgy fogalmazott: "Szent István üzenete ma, hogy a magyarságban újra kell éleszteni az õsök parázsló hitét és szent akaratát", mert - Reményik Sándor gondolatait idézve - talán a legfontosabb, hogy "ne hagyjátok a templomokat, ne hagyjátok az iskolát"!
Lendván mintegy 150-200-an vettek részt az államalapító Szent István tiszteletére a Templom téren rendezett ünnepségen. A helyi politikai és közösségi vezetõkön kívül jelen volt többek között Szent-Iványi István szlovéniai magyar nagykövet, Márfi Gyula veszprémi érsek, továbbá a szlovéniai parlament magyar képviselõi, a Zala és Vas megyei, valamint a magyarországi települési önkormányzatok vezetõi.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vezetõje ünnepi köszöntõjében felidézte, hogy az 1920-ban Magyarországtól elszakított Muravidék magyarságának azóta legfontosabb feladata a nyelv és a kultúra megõrzése, továbbadása. Ehhez szükség van mindkét ország támogatására, de az is kell, hogy az itt élõ családok megtanítsák gyermekeiknek a magyar nyelvet.
Hozzátette, a kisebbségvédelmi törvények ellenére "Szlovéniában a gyakorlat nem igazodik az elmélethez", ezért az iskolákban, hivatalokban még nagyobb szerepet kell kapnia a magyar nyelvnek.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország és Szlovénia között "szorosabb most az együttmûködés, mint a történelemben bármikor", köszönhetõen leginkább a két nemzeti kisebbségnek. Az elmúlt években a magyar kormány jelentõs támogatást nyújtott a szlovéniai magyarságnak, az egyik legjelentõsebb eredmény a lendvai magyar konzulátus megnyitása - tette hozzá.

MTI - Kanizsa