Balatongyörök életében fontos esemény volt 1921, ekkor vált ugyanis a település önálló községgé. E tény magával hozott több kötelezõen ellátandó feladatot is, így például a tûzoltóság megszervezését és mûködtetését. A településen az egyesületek közül elsõként az önkéntes tûzoltó egyesület alakult meg. A vagyonukat, házukat és jószágaikat féltõ emberek hívták életre e civil szervezetet 93 évvel ezelõtt Balatongyörökön.

Az egyesület elsõ elnöke Takács József, a falu jegyzõje volt, aki az egyesület megalakításában és mûködtetésében is egyaránt kiemelt szerepet vállalt. Azokban az idõkben mondhatni szinte mindenki önkéntes tûzoltó volt, hisz az aratás kezdetétõl a cséplés végéig minden család tûzfigyelõt adott, az akkor még meglévõ faluvégi tûztoronyba. Gyakran adtak szolgálatot gyerekek is a szüleik helyett, mivel az ügyeletet folyamatosan fenn kellett tartani. Ha a figyelõ tarlótüzet észlelt, rohant félreverni a harangot, de késõbb gyakran légvédelmi szirénát is használtak a riasztásra. Tûz esetén az önkéntes tûzoltók vonultak kocsifecskendõvel és lajtoskocsival, de a falu apraja-nagyja is segített az oltásban lapátokkal, pokrócokkal. A faluban az elsõ tûzoltóparancsnok Major János volt, aki tûzoltói élén gyakran vonult végig a falu fõutcáján énekelve, hogy „Tûz van, babám…” Ám munkáját nagyon komolyan vette és katonás rendet tartott a csapatban. A második világháború háború alatt, amikor a férfiak nem voltak itthon, zömében lányokból állt a tûzoltócsapat. Az egyesület tagjai számára abban az idõben minden vasárnapi misén kötelezõ volt a részvétel: a templomban az egyik oldalon a tûzoltók álltak sort, míg a másikon a leventék. Az úrnapi körmenethez az önkéntesek egyenruhás alakzatban csatlakoztak. A falu lakói közül minden lovasgazda köteles volt szükség esetén a lovait a kocsifecskendõ vontatásához rendelkezésre bocsátani. Az önkéntes tûzoltók szertára az elmúlt közel egy évszázadban több helyen is mûködött, így többek között a volt tanácsépület udvarán, de a termelõszövetkezet területén is. D nem csak a helyszín, hanem a tûzoltótechnika is folyamatosan változott. A kocsifecskendõt elsõként a „négyszázas”, majd a „nyolcszázas” kismotorfecskendõk váltották fel, de az évtizedek múltával ugyanígy változott a csapat összetétele és a vezetõség is. Major Jánost, Csák Joakim, Halmosi József, majd RibaGyula követte 1974-ig, amikoris összevonták Vonyarcvashegy és Balatongyörök települések tûzoltóit Porkoláb Antal vezetésével. Az összevonás az addig összetartó emberekbõl álló csapatok szétszéledését eredményezte Ezt követõen közel három évtizeden keresztül az alkalomszerûség jellemezte az önkéntes tûzoltó egyesületet. Az ismételt fellendülés 2001-ben kezdõdött, amikor a Györöki Ifjúságért Egyesület egy nosztalgia tûzoltóversenyt rendezett, ami új lendületet adott a tûzoltó egyesület számára. 2002-ben már az önkéntes tûzoltók rendezték meg a nosztalgia tûzoltónapot, ahol bemutatták, hogy elõdjeik hogyan védekeztek a pusztító lángok ellen, mindezt muzeális eszközökkel illusztrálva. Az egyesület formálisan 2003-ban Mikola Gyula parancsnok vezetéséve alakult újjá a jelenlegi formában, s folytatja tevékenységét, jelenleg 38 fõs taglétszámmal, továbbá tíz nagyon lelkes ifjú tûzoltó palántával. Az újjáalakulásnál segítséget nyújtott az egyesület számára Keszthesl Város Hivatásos Önkormányzati Tûzoltósága, továbbá a Zalahaláp-Sáska Önkéntes Tûzoltó Egyesülete, valamint Balatongyörök Önkormányzata. A késõbbiekben a támogatókhoz csatlakozott Balatongyörök németországi testvértelepülése Uetze önkormányzata, valamint a Kóka Önkéntes Tûzoltó Egyesület

A Györöki Hamutiprók ÖTE két bevethetõ szerrel rendelkezik, amelybõl az egyik egy Csepel TÜ1.1. típusú gépjármûfecskendõ, a másik pedig egy Volkswagen LT31 típusú mûszaki mentõ szer.

A balatongyöröki önkéntesek évente tizenöt-húsz alkalommal avatkoznak be tûzesetnél, illetve végeznek mûszaki mentést a Keszthelyi Hivatásos Tûzoltóparancsnoksággal megkötött együttmûködési megállapodás alapján, akik jellemzõen Balatongyörök területén és a környezõ településeken végeznek tûzoltó tevékenységet. A közelmúltban több alkalommal is bekapcsolódtak a Szigliget külterületén több esetben is bekövetkezett nádastüzek oltásába, de közremûködtek a gyenesdiási és a vonyarcvashegyi nagyobb erdõtüzek oltásánál is. Az egyesület több tagja bekapcsolódott a 2010-ben bekövetkezett vörösiszap katasztrófa kárelháítási munkálataiba, de részt vettek a 2013-as nagy dunai árvíz védekezési munkáiban is.

Az egyesület a tûzoltó tevékenységen felül jelentõs szerepet tölz be a település közösségformáló tevékenységében is. Rendszeresen szervez tûzoltóbált, ahol az egyesület „tánc-kara” adja a mûsort, valamint tûzoltó bemutatókat és játékos vetélkedõket is rendez a helyi óvoda és általános iskola számára. Az egyesület több mint egy évtizede rendezi meg évrõl-évre a „Györöki Tûzoltónapot”, továbbá minden évben a szervezésükben kerül megrendezésre az Országos Kismotorfecskendõ Bajnokság egy-egy fordulója. Az egyesület nem csak a versenyek megszervezésében jeleskedik, hanem rendszeres résztvevõje mind a bajnokságnak, mind a felmenõrendszerû területi versenyeknek.

Az egyesület fõ célja, hogy továbbra is megõrizze az egység vonulóképességét, fenntartsa a kialakult szakmai kapcsolatot a környék hivatásos és önkéntes tûzoltóival. Tervezik továbbá, hogy a települési önkormányzat támogatásával az egyesület szerei ez év õszén fûthetõ szertárba kerülnek - olvasható a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján.

Kanizsa