Felavatták Utassy József (1941-2010) Kossuth-díjas költõ emléktábláját, Farkas Ferenc szobrászmûvész munkáját szerdán Zalaegerszegen. Farkas Ferenc szobrászmûvész az életvidám, alkotó mûvészt ábrázolta dombormûvén, amelyet Utassy József halálának 4. évfordulóján helyeztek el a külsõ kórház, Pszichiátriai Szakambulancia épületének a falán.
Gyutai Csaba, a város polgármestere köszöntõjében elmondta, hogy a kiváló költõ zalai születésû felesége révén ezen a vidéken - Zalában, Lentiben, Rédicsen és Zalaegerszegen - "hazatalált". Jelentõs munkákat hozott létre, és megtalálta azt a szellemi közeget, amely befogadta és egy kicsit "zalaivá tette" - hangsúlyozta a polgármester.

Hozzáfûzte, hogy Zalaegerszegen "szegényesebb az irodalmi hagyomány, mint más vidékeken", ezért a városnak az a feladata, hogy emlékezzen, fejet hajtson minden nagyot alkotó zalai elõtt és megadja számukra a kellõ tiszteletet.
Péntek Imre, a Pannon Tükör kulturális folyóirat fõszerkesztõje megemlékezésében kiemelte: a dombormû tisztelgés a Kossuth-díjas költõ életmûve elõtt.
A József Attila-díjas költõ emlékeztetett, hogy Utassy Józsefet 1974 után a betegsége akadályozta a munkájában, ennek ellenére életének ebben a korszakában is megkerülhetetlen lírai életmûvet hozott létre. Élete utolsó éveiben, 2005-tõl a Zala megyei Rédicsen élt, ahol súlyos betegségébõl felépülve még öt éven át alkotott: két önálló kötete jelent meg Farkasordító és Ezüst rablánc címmel.
A Pannon Írók Társasága 2013-ban emlékkönyvet adott ki a Kossuth-díjas költõ tiszteletére, amelyben a pályatársak megrendítõ versei és visszaemlékezései olvashatók - mondta el Péntek Imre, hozzátéve: Utassy József Zalaegerszeg-Pózván, a külsõ kórházban hunyt el. Ajánló sorokkal írt versei azokról az orvosoknak szólnak, akik kezelték és megkönnyítették élete utolsó idõszakát - fogalmazott.
Utassy József 1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek elnevezésû költõcsoport alapítóinak. Munkásságát 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal ismerték el. Az ezredforduló után az Év könyve díjat vehette át, 2001-ben Balassi Bálint-emlékkarddal és babérkoszorúval jutalmazták. 2002-tõl tagja volt a Magyar Mûvészeti Akadémiának. A magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és mûveiért 2008-ban Kossuth-díjjal, 2009-ben pedig Bethlen Gábor-díjjal tüntették ki.

MTI - Kanizsa