A Dél-Zalai Állatvédelmi Õrszolgálat létrehozását és az ezzel kapcsolatos felhívás közzétételét jelentette be az újudvari községháza tanácsterében tartott sajtótájékoztatóján az EUROHÁZ 2000 Egyesület. A sajtótájékoztatón részt vett dr. Szabados Gyula, az egyesület elnöke, Bóbics József, Zalaigrice polgármestere, az egyesület alelnöke és dr. Bozsoki Attila állatorvos, Újudvar alpolgármestere.

Az EUROHÁZ 2000 Egyesület, kapcsolódva Cseresnyés Péter polgármester augusztus 8-án közzétett felhívásához, arra hívta fel a médián keresztül a dél-zalai térségben mûködõ önkormányzatok figyelmét, hogy csatlakozzanak a szolgálathoz. Ugyancsak erre kérte azokat az állatbarát magánszemélyeket, civileket, akik önkéntesként szívesen segítenék a települési önkormányzatuk ebrendészeti és állatvédelmi, valamint köztisztasági, közegészségügyi feladatainak ellátását.
Dr. Szabados Gyula elöljáróban ismertette az 1998 januárjától mûködõ kiemelten közhasznú tevékenységet végzõ egyesület – egészségügy és a sport területén végzett – munkájának eredményeit, majd rátért a mostani feladatokra. Két évvel ezelõtt merült fel Nagykanizsa és térsége ebrendészeti feladatai megoldásának szükségessége. Ebben a város már megtette az elsõ lépéseket, melyekrõl a sajtó is beszámolt. – Önmagában az állatvédõrség helyi létrehozásával nem lehet megoldani a problémát – jelezte dr. Szabados Gyula –, mert a kanizsai probléma mindig újra keletkezik, ha az állatvédelmi tevékenységet nem terjesztjük ki a kanizsai térségre. Az egyesület ezért kezdeményezte Zala Megye déli részén, a 75-ös fõúttól délre található önkormányzatok összefogásával az önálló Dél-Zalai Állatvédelmi Õrszolgálatot, melyek mûködtetését a törvény is lehetõvé teszi. Mivel ezeket a kis önkormányzatok önállóan nem tudják mûködtetni, ezért az összefogásban kellett keresni a megoldást, melyet 100 önkormányzat számára kínál az egyesület.
Az önkormányzatok szemszögébõl az állatvédõrség, állatvédelmi õrszolgálat fontosságára Bóbics József világított rá. – A települések zöme a mai napig küzd ezzel a problémával – mondta. – Rengeteg kóbor kutya szaladgál, s ezek sorsával valamit kellene kezdeni. Chippel nincsenek ellátva, nem lehet õket beazonosítani, a gazdájukat megtalálni, viszont az õ biztonságukról és jólétérõl is gondoskodnia kellene valakinek. Ezt önkormányzati szinten azonban nem lehet megoldani. Meglátásuk szerint összefogással, némi hozzájárulás mellett az állatvédõrséget ki lehetne alakítani. Szeretné, ha a pacsai kistérségben is megvalósulhatna.
Az állatorvosok és az állatvédelem szempontjából dr. Bozsoki Attila állatorvos mondta el a véleményét, mely részrõl szintén támogatják a tevékenységet. A kóbor állatok beazonosítását a kutyachip megkönnyíti, a problémájuk azonban az, hogy ki fizeti a révészt, a gyógykezelést és mi történik vele azután, hiszen a kanizsai menhelyben nem tudnak minden befogott ebet elhelyezni.
Dr. Szabados Gyula az elhangzottakhoz hozzáfûzte: elsõ lépcsõben az egyesület az önkormányzatokat kívánja megszólítani, azt szeretnék elérni, hogy szeptember 25-ig a 100 önkormányzat nyilatkozzon arról, hogy csatlakkozik-e a szolgálathoz. A hónap végén meghatároznák a konkrét feladatokat is. Az önkormányzatokon túl, ugyancsak felhívást tesznek közzé a lakosság, a magánszemélyek felé is, akiktõl bármilyen önkéntes munkát elfogadnak, és jelzik a hatóság (Járási Fõállatorvosi Hivatal, Rendõrség) felé a nem megfelelõ állattartásból adódó gondokat. Létrehoznak egy interaktív honlapot, melyet a települések önkéntesei kezelnének, akár kutyaközvetítõ szerepet is vállalva jeleznék az egyesület felé a problémákat. Az elnök utalt arra is, hogy december végéig a törvény szerint az önkormányzatoknak össze kell írni az állatok számát, ami miatt az utcára kitett ebek mennyisége valószínûleg nõni fog. Egy önálló kutyamenhely létrehozása is szükségessé válik a térségben, melynek akár Zalaigrice is helyet adhatna.

B.E.