A Kanizsai Esték rendezvénysorozat második vendége Balog Zoltán országgyûlési képviselõ, az Emberjogi, Kisebbségi- Civil és Vallásügyi Bizottság elnöke volt. Az elõadót és a hallgatóságot Balogh Tibor esperes köszöntötte. A péntek esti rendezvény témáját a globalizáció adta.

 Balog Zoltán bevezetõjében kifejtette, hogy nem olyan jelenségrõl van szó, amelynek örülni kell. Hajlunk arra, hogy az új ellenség képében a régi, õsellenséget fedezzük fel, hiszen a globalizáció függõséget jelent. Történelmünk során akkor volt jó dolgunk, amikor függetlenek voltunk, magunk alkottuk törvényeinket, nem mi alkalmazkodtunk másokhoz.

A kiegyezés idõszakában még voltak ennek jelei, mikor az akkori szabadelvû elit hozott olyan döntéseket, melyekhez Ausztriának kellett alkalmazkodnia. Akkoriban az ország képe is mást mutatott, hiszen maradandó értékek is születtek. Példaképpen a Parlament épületét hozta fel a képviselõ. Nem csak, mint építészeti remeket, hanem a belsõ jelképrendszerét, mely a függetlenségre való törekvést, a Szent Korona Tan követését hirdeti. Ugyanis nálunk, eredendõen nem az uralkodó van az ország felett, hanem a Korona úgy van az uralkodó fölé rendelve, hogy a Korona maga az alkotmány. Függõség vagy függetlenség? Tette fel a kérdést Balog Zoltán, majd választ is adott, mert a globalizáció hatására óhatatlanul mindkettõ jelentkezik. Ugyanakkor szól egy növekvõ kapcsolatrendszerrõl, amellyel nem mindegy hogyan sáfárkodunk. A globalizáció velejárója az áruk szabadáramlása, ez azonban nem csak a szabad, korlátok nélküli beáramlást kell, hogy jelentse. Jelenesetben szoros összefüggés van az olcsó, gyengeminõségû külföldi áruk bõséges kínálata és a hazai termékek háttérbe szorítása között. Szabadáramlása van a tõkének, az információnak, amely a technikai civilizáció azon szintje, ahol a világhálón összeköttetésben van az információs és pénzügyi rendszer. Így vált lehetségessé az, hogy interneten keresztül virtuális pénzzel fizessenek. Gyakorlatilag azért omlott össze a pénzügyi rendszer, mert olyan hiteleket ígértek ki mindenfajta teljesítés és garancia nélkül, amelyek valójában csak egy világméretû rendszerben léteztek - mondta a képviselõ. A továbbiakban idézte Bogár László közgazdászprofesszort, aki szerint: „Az egész világot behálózó „tranznacionális” vállalatok elektronikus úton mozgatott, globális világpénz által elkészített bankrendszere, fegyelmezõ hatalomként mûködik, a Világbank, a Valutaalap, a világkereskedelmi szervezeteken keresztül.” A globalizációt nem a népek és nemzetek irányítják, hanem létre jönnek azok a struktúrák, amelyek éppen a világ népessége számára nem teszik lehetõvé, hogy önállóan vegyenek részt a gazdasági, a kulturális, politikai folyamatokban - fûzte hozzá Balog Zoltán. Magyarország helyzetére térve kifejtette, hogy hazánk gazdasági mutatói 1990 elõtt kedvezõbbek voltak mint ma. Ez annak politikai elitnek a szegénységi bizonyítványa, aki évek óta arról beszél, hogy Magyarországon egy új demokráciát építünk és gyõzzük le a különbözõ akadályokat. Az elõadó ezután párhuzamot vont a római birodalomban, és jelenlegi világunkban élõ kereszténység helyzete között. A történelmi áttekintés után Balog Zoltán válaszolt a hallgatóság kérdéseire.
Czene Csaba