Súlyos, erkölcsileg is elítélendõ cselekedetet hajtottak végre a vádlottak – hangzott el 2014. szeptember 15-én a Zalaegerszegi Törvényszéken, ahol a keszthelyi gyámhivatal két korábbi dolgozója ügyében hozott ítéletet a törvényszék dr. Gergye Tamás által vezetett tanácsa.

Az I. rendû vádlott, mint a gyámhivatal ügyintézõje munkaköri leírása szerint többek között a gondokoltak vagyoni ügyeit intézte, s a hivatalvezetõ távollétében helyettesi feladatokat ellátva aláírási joggal is rendelkezett. A II. rendû vádlott a gondnokoltak törvényes képviseletét ellátva mint hivatásos gondnok dolgozott. Munkakörükbõl adódóan vagyonkezelésükkel mindkettejüknek a gondokoltak érdekeit figyelembe véve, azok jólétét szolgálva kellett eljárniuk.

A vádlottak 2009. márciusában megegyeztek, hogy a gondnokoltak bankszámláiról pénzt tulajdonítanak el, és azon fele-fele arányban megosztoznak egymás között. Ehhez a II. rendû vádlott fiktív vagy a valós értéket meghaladó pénzfelvételi kérelmeket terjesztett elõ, melyek kifizetésrõl az I. rendû vádlott határozattal döntött. A gondnokoltak számláiról felvett pénzösszegek egy részét nem számolták el szabályszerûen: volt, hogy egy határozatszámot több alkalommal is felhasználtak, más esetben elmaradtak vagy hiányosak voltak az elszámolások.
A vádlottak cselekményeiket 2009 tavasza és 2011 novembere között 17 gondnokolt sérelmére, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el több mint 6 millió forint összértékben. Volt, akit 10 ezer forinttal, míg mást több mint 1 millióval karosítottak meg. Egy esetben egy súlyosan beteg, rokkant gondnokolt tulajdonát képezõ 1.050.000 Ft forgalmi értékû ingatlant “szerezett meg” az I. rendû vádlott a házastársa számára. A gondnokoltat - aki a bíróság elõtt is hangsúlyozta, hogy sosem akarta eladni az ingatlant - megtévesztésével rábírták, hogy aláírjon egy 3000 Ft/hó összegrõl szóló életjáradéki szerzõdést, melynek fejében az ingatlan az I. rendû vádlott férjének nevére került 2010 szeptemberében. Az akkori piaci viszonyok között is csekély összegû járadékot viszont hónapokig nem fizették.

Az ügyben 2014. szeptember 15-én hozott ítéletet a Zalaegerszegi Törvényszék. Az I. rendû vádlottat 17 rendbeli hivatali visszaélés bûntettében, 15 rendbeli bûnsegédként elkövetett sikkasztás bûntettében, 2 rendbeli bûnsegédként elkövetett sikkasztás vétségében, társtettesként elkövetett csalás bûntettében, valamint közokirat-hamisítás bûntettében találta bûnösnek a törvényszék, s ítélte 3 év 6 hónap börtönben letöltendõ szabadságvesztésre, valamint 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A II. rendû vádlottat 17 rendbeli bûnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bûntettében, 15 rendbeli sikkasztás bûntettében, 2 rendbeli sikkasztás vétségében, társtettesként elkövetett csalás bûntettében, valamint bûnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bûntettében mondta ki bûnösnek a törvényszék, s amellett, hogy 5 évre felfüggesztve 2 év szabadságvesztésre ítélte, 5 évre eltiltotta a gondnoki foglalkozástól is.
Az ítélethirdetéskor elhangzott: az I. rendû vádlott ötlete nyomán, a II. rendû vádlott közremûködésével tisztségviselõi, gondozói státuszukkal visszaélve, hatáskörüket, illetékességüket túllépve, kötelességüket megszegve cselekvõképességükben korlátozott gondokoltakat károsítottak meg a vádlottak. Cselekményük során kihasználták az ellenõrzés és a visszacsatolás hiányosságait. A II. rendû vádlott már az eljárás kezdetekor elismerte a jogtalan pénzszerzést, s visszafizette a jogosulatlanul szerzett összegeket: ezzel az okozott kár részben megtérült. A II. rendû vádlott esetében ezt, illetve az õszinte megbánást is figyelembe vette a bíróság a büntetés kiszabásakor. Az ítélet a II. rendû vádlottra nézve jogerõs, míg az I. rendû vádlott és védõje az ingatlan “adás-vétele” kapcsán felmentésért, a többi vádpont tekintetében enyhítésért fellebbezett - tájékoztatta a kanizsaujsag-hu-t Dr. Beznicza Árpád, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.

Kanizsa