Szeptember 17-én nem jogerõs ítéletet hozott a „pesti rendõrök” ügyében a Zalaegerszegi Törvényszék dr. Gergye Tamás által vezetett tanácsa.

Elõzmények

Az ügy ésszerû idõn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatásra. A kijelölés alapján eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a bizonyítási eljárást teljes egészében lefolytatta. A 2013. december 4. és 5-én megtartott tárgyalási napokon elhangzottak a perbeszédek, illetve a vádlottak megtették nyilatkozatukat az utolsó szó jogán, majd a tanács elnöke az ügydöntõ határozat meghozatalára és annak kihirdetésére elnapolta a tárgyalást.
Az ítélet meghozatala, illetve kihirdetése elõtt az Alkotmánybíróság 36/2013 (XII.05.) számú határozata megállapította, hogy az ügy áthelyezés alapjául szolgáló törvényi szabályok alaptörvény-ellenesek voltak és nemzetközi szerzõdésbe is ütköztek. Ennek nyomán a Zalaegerszegi Törvényszék védõi indítványra az ügyet áttette az álláspontja szerint illetékességgel rendelkezõ Fõvárosi Törvényszékhez, amely szintén szintén illetékessége hiányát állapította meg. Emiatt az ügy a Kúriára került. A Kúria döntésének értelmében az alkotmánybírósági határozat rendelkezései nem érintik az Országos Bírósági Hivatal elnökének korábbi egyedi határozatát: a tárgyalás megkezdését követõen az illetékesség rögzült, ezért a Kúria a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki - újfent - eljáró bíróságként. A Zalaegerszegi Törvényszék 2014. június 18-19. napjára tûzte ki az újbóli tárgyalást, s 2014. szeptember 17-én hirdetett ítéletet.

A vádlottak cselekményei

2009-ben a Budapesti Nyomozó Ügyészség emelt vádat a P. P. I. r. vádlott és társai ellen a Fõvárosi Törvényszéken.
Az I. r. vádlott õrnagyi rangban, a II. r. vádlott törzszászlósként, a III. r. vádlott hadnagyi rangban operatív, illetve nyomozói feladatkört látott el az egyik budapesti kerületi rendõrkapitányságon.
A vádirat szerint a II. r. és a III. r. vádlottak 2009-ben egy letartóztatott gyanúsított szabadlábra helyezéséért, majd a nyomozás megszüntetéséért pénzt kértek és vettek át a gyanúsított hozzátartozóitól. Ugyancsak ebben az évben az I. r. vádlott a IX. r., illetve a X. r. vádlott kérésére adatokat kért le öt ízben a személy- és jármûnyilvántartásból, illetve a Netzsaru rendszerbõl, a II. r. vádlott pedig öt alkalommal (kétszer a III. r. vádlottal együtt) munkakörében eljárva az I. és XII.- XIII. r. vádlottak kérésére - négy alkalommal ellenérték fejében - mobil híváslistákat (cellapozíciókat) szerzett be mobilszolgáltatóktól.
2010-ben a II. r. vádlott a XIV. r. vádlott közremûködésével letartóztatott szomszédja ügyének felgyorsításával és „vádalkujával” kecsegtetve 18.500 eurót csalt ki a szomszéd hozzátartozóitól, illetve további 5 millió forintot a szabaduló gyanúsítottól (annak barátja szabadlábra helyezését ígérve).
A további (IV.-VIII.) vádlottakat az I.-III. r. vádlottak cselekményeihez kapcsolódóan vádoltak meg vesztegetéssel, illetve hivatali vesztegetéssel, valamint - a XI. r. vádlottat - befolyással üzérkedéssel.
Az ítélet

Az ítélet kihirdetése több mint 2 óráig tartott.
Az I. r. vádlottat a vesztegetés bûntette és a befolyással üzérkedés bûntette miatt emelt vád alól a törvényszék felmentette. Bûnösnek találta viszont 3 rendbeli - egy esetben folytatólagosan, egy esetben felbujtóként elkövetett - hivatali visszaélés bûntettében, s ezért 450 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összege 1.500 Ft.
A II. rendû vádlottat bûnösségét folytatólagosan, bûnszövetségben üzletszerûen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bûntettében, 3 rendbeli bûnszövetségben, üzletszerûen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bûntettében, hivatali visszaélés bûntettében és folytatólagosan, társtettesként üzletszerûen elkövetett befolyással üzérkedés bûntettében állapította meg a bíróság Ezért õt a törvényszék 8 év börtönben letöltendõ szabadságvesztésre és 10 év közügyektõl eltiltásra ítélte, s vele szemben 8.605.662 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el.
A III. rendû vádlottat folytatólagosan, bûnszövetségben üzletszerûen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bûntettében, valamint 3 rendbeli bûnszövetségben, üzletszerûen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bûntettében mondta ki bûnösnek a törvényszék, s ítélte 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 évre eltiltva a közügyektõl, s 1.097.500 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelve el vele szemben.
A IV. rendû vádlottat 2 rendbeli hivatali vesztegetés bûntettében mondta ki bûnösnek a törvényszék, s amellett, hogy 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyektõl.
A 2 rendbeli vesztegetés bûntette miatt emelt vád alól a V. rendû vádlottat felmentették.
A VI. rendû vádlott és VII. rendû vádlott egyaránt 2 év 6 hónap börtönt és 3 év közügyektõl eltiltást kapott 2 rendbeli hivatali vesztegetés bûntette miatt.
VIII. rendû vádlottat az ellene vesztegetés bûntette miatt emelt vád alól a törvényszék felmentette.
A IX. rendû vádlott 400 napi tétel pénzbüntetést kapott (egy napi tétel összege 1.500 Ft) folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bûntette miatt.
A X. rendû vádlott felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bûntettében bizonyult bûnösnek. Õt 1.000 Ft. napi tétellel számolva 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte a törvényszék.
A XI. rendû vádlottat a befolyással üzérkedés bûntette miatt emelt vád alól a törvényszék felmentette.
Hivatali vesztegetés bûntettében találta bûnösnek a törvényszék a XII. rendû vádlottat. Ezért õt a törvényszék 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását 1 évi próbaidõre felfüggesztette. (A vesztegetés bûntette miatt emelt vád alól felmentették.)
A XIII. rendû vádlottra - aki 2 rendbeli vesztegetés bûntettében bûnös -, 3 évi próbaidõre felfüggesztve, 1 év 8 hónap szabadságvesztést szabott ki rá a törvényszék. Emellett 200 napi tétel (2.000 Ft/nap) pénzbüntetést kapott.
A XIV. rendû vádlottat folytatólagosan, társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bûntettében mondta ki bûnösnek a törvényszék, s 2 év 6 hónap börtönre valamint 3 év közügyektõl eltiltásra ítélte, vele szemben 2.508.162.- forint összegben vagyonelkobzást is elrendelve.

Az ítélet nem jogerõs, az ügyész 3 nap gondolkodási idõt tartott fenn - tájékoztatta a kanizsaujsag-hu-t Dr. Beznicza Árpád, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.

Kanizsa