A géppel történõ fûnyírás, egy kis házkörüli barkácsolás vagy a kedvenc zene bömböltetése olyan ténykedések, amik ugyan mindennapjaink szerves részét képezhetik, ám elég alaposan belerondíthatnak mások pihenõ idejébe. Éppen ezért városunk önkormányzata megalkotta a 20/2013-as (IV.03.) rendeletet, amely a közösségi együttélés alapvetõ szabályait, illetve ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit tartalmazza. Az elmúlt idõszakban többször is módosításra került a rendelet, legutóbb szeptember 3-án. A rendelkezés „alapvetõ” elõírásaival azonban sokan nincsenek tisztában: így írásunkban megpróbáljuk összegezni a társas együttélés legfontosabb szabályait, az írott (és íratlan) normákat, amik – mint ahogy az említett rendelet összes paragrafusa – mindenkire egyaránt vonatkoznak…

Ahhoz, hogy „hétköznapi”, valamint „közérthetõ” módon tudjuk az említett kritériumokat bemutatni, a Közterület-felügyelet csoportvezetõjét, Bakonyi Tamást hívtuk segítségül.
– A rendelet meglehetõsen sokrétû: minden fejezetét bemutatni egy cikk keretében szinte lehetetlen. Ugyanakkor fontos tisztázni azokat a tevékenységeket, amik miatt talán a legtöbb probléma adódik a lakóközösségek tagjai és a szomszédok között. Ilyen – például – a most szeptemberben módosításra került a jelentõs zajjal járó tevékenységek körének meghatározása: legyen az a fûnyíró gép, a motoros fûrész, a kerti traktor és a betonkeverõ használata. Azonban ezeket a munkákat is el kell végezni, viszont mindezek a rendelet által elõírt napokon, idõben végezhetõek. Munkanapokon és szombaton 8-21 óráig engedélyezett, ez idõn kívül, valamint munkaszüneti napokon, vasárnap, ünnepnapokon pedig tilos a város belterületén, jelentõsebb zajjal járó teendõket folytatni. Természetesen az életveszély-elhárításból és az azonnali hibaelhárítási munkák nem tartoznak tiltás alá. Fontos még egyszer kihangsúlyozni: a rendelet belterületen szabályoz, míg a zártkerti ingatlanok – mondjuk, a hegyi birtokok (Látóhegy, Förhénc stb.) – esetében nem. Így ezeken a helyeken a gazdák idõbeli korlát nélkül használhatják például robbanómotoros fûnyírójukat, vagy a háztáji kistraktorukat.
– Egyébként mi minõsül hangosnak, zajosnak a fenti rendelet értelmében? Van ez esetben decibel-meghatározás?
– Nincs zajhatár szinthez kötve a magatartás, tehát nem történik zajszint mérés, a hangsúly a „tevékenységen” van – hisz’ mindenkinél más a zavaró vagy az elviselhetõ zaj. Ugyanakkor, ha a szomszéd „fülét” bántja pl. a hangos fûnyíró, vagy az elõírt idõn kívül használt zajkeltõ eszköz, bejelentést tehet, ami után kollégáim, a közterület-felügyelet munkatársai kötelesek a helyszínen ellenõrzést tartani. Az ellenõrzés célja a zaj megszüntetése, nem az azonnali szankcionálás, de a fokozatosság elvét szem elõtt tartva a sorozatos jogszabálysértés esetén közigazgatási eljárást is lehet kezdeményezni. Ez idáig egy esetben fordult elõ, az elmúlt két évben, hogy közigazgatási eljárást kellett indítanunk ez ügyben. A bírság 150 ezer forint öszszegig terjedhet.
– A csendháborítás a hangoztatott rendelettõl „más lapra” tartozik?
– A csendháborítás tényállása akkor valósul meg, ha valaki lakott területen, az ott levõ épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja. A napszak bármely szakában megszegheti, nincs idõponthoz, vagy zajhatárhoz kötve. Ebben az esetben viszont szabálysértésrõl van szó, melyet nem az önkormányzati rendelet, hanem törvény szabályoz. A hangsúly itt az indokolatlan zajkeltésen van. Akár (például) falfúrásról vagy egy zenés buliról beszélünk, nem lehet definiálni, mi, mikor és kit zavar. Társasházaknál ezeket a magatartási formákat szabályozhatja a házirend is.
– Nézzük tovább a közösségi együttélés szabályainak rendeletét. Ami taglalja még a kiemelt terek, az Erzsébet tér, a Deák tér, a Széchenyi tér és az Eötvös tér bizonyos részeinek használatára vonatkozó szabályokat.
– Kerékpárral, görkorcsolyával, gördeszkával, gépjármûvel közlekedni, valamint velük behajtani ezen terek megjelölt részeire tilos. Csakúgy, mint a kutyák, vagy más állatok ottani sétáltatása. A dohányzás szintén csak a kijelölt dohányzóhelyeken engedélyezett az említett tereken. S, hogy melyek ezek a „bizonyos részei” a tereknek? Javarészt zöldfelületek, viszont a helyszíneken táblák is jelzik ezt. Ha kiragadnánk, mondjuk az Erzsébet teret és a kerékpározást: ezt a közterületet kerékpárút és járda fonja körbe, azon hajtható a kétkerekû. A téren keresztben-kasul viszont nem, ott csak tolni lehet.
Azonban önkormányzati rendezvények esetében az imént taglalt tevékenység – csakis a program ideje alatt – szabadon végezhetõ. Illetve, mivel a rendelet a 14. életévüket betöltött személyekre nem vonatkozik, az e kor alatti gyermekek bármikor szabadon kerékpározhatnak vagy görkorcsolyázhatnak a tereken.
– Mint már többször is hangsúlyoztuk írásunkban: a rendelkezés más dolgokat is rögzít.
– Sok más mellett a közterületek használatára, a zöldfelületek védelmére, az állattartásra, az üzletek nyitva tartására vonatkozó szabályokat is, ám az ingatlanok házszámozása és a hulladékgazdálkodás rendje szintén ide tartozik. A rendeletnek az a célja – hogy bizonyos keretek között – bárki pihenés céljára használja tereinket; valamint békésen, egymás szokásait tiszteletben tartva tudjunk együtt élni.

Szabó Zsófia