Az önkormányzati választáson nincs gyõzteskompenzáció, azaz a mandátumot szerzõ képviselõnek vagy polgármesternek a mandátum megszerzéséhez már nem szükséges számú szavazata nem "csúszik fel" jelölõszervezete kompenzációs listájára.

Az országgyûlési választáson az egyéni választókerületben az a jelölt szerzett mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Itt élt az a szabály, amely szerint nemcsak az a szavazat minõsült töredékszavazatnak, amit olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben, hanem a gyõztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez.
A töredékszavazatok az országos listán hasznosultak.
A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán azonban nincs "gyõzteskompenzáció": a jelölt akárhány szavazattal is nyeri meg a mandátumát, a mandátum megszerzéséhez már nem szükséges szavazatai nem "csúsznak fel" jelölõszervezete kompenzációs listájára.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják meg a jelölteket, itt eleve nem is létezik kompenzációs lista, ahová a töredékszavaztok kerülhetnének.
A tízezernél több lakosú településeken vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - választják meg az önkormányzati képviselõket.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselõ, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A kompenzációs listák a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot, és ebben az esetben töredékszavazatnak csak az minõsül, amit az egyéni választókerületekben a jelölõszervezet jelöltjére adtak le és nem szereztek vele mandátumot. Ennek részben az is az oka, hogy az önkormányzati választáson a jelöltek túlnyomó többsége függetlenként indul, így nem is lenne "hová" kerülnie a töredékszavazatnak, hiszen a függetlenek nem állíthatnak kompenzációs listát.

MTI - Kanizsa