A keleti városrészben egy panelházas lakótelep önkormányzati képviselõje Horváth István, akinek körzetéhez a Rózsa utca, a Kazanlak körút páros oldala, valamint a Zemplén utca által határolt övezet tartozik. Mint mondja: jó kis körzet az övé és, szeretek itt lakni, mert az emberek zömét ismeri, mint ahogy a lakók is jól ismerik a Radnóti-díjas versmondót. Horváth István képviselõvel a választókörzetében elért eredményekrõl és gondokról beszélgetünk.

- Igen, ez így van, hiszen a város lakosságának körülbelül harminc százaléka a keleti városészben lakik. Képviselõségem elején mindjárt adódott egy megoldásra váró feladat: a Rózsa és a Zemplén utca között van egy átkötõ járda, ahova közvilágítást kértem még 2006 novemberében, ugyanis több esetben elõfordult, hogy járókelõket támadtak meg, mert kivilágítatlan volt a járda. Igaz, hogy másfél évig tartott a procedúra, de végül elkészült a közvilágítás. A következõ tennivaló a kresz-park megújítása volt, mert szerettem volna, hogy visszakapja eredeti funkcióját. A parkot másfél hónappal ezelõtt újjáépítették és egy mini kresz-parkot alakítottak ki a területén. A korábbi parkot szegmensekre bontották szét és most létesült benne egy mini kresz-park, továbbá lesz egy kis játszótér, ugyanis a régit a tavasz folyamán felújítják. Azután lesz egy olyan szegmense is a parknak, ahova pihenõpadokat helyeznek ki és virágosítják az egész környezetet.

- A városrészben sok kisgyemekes család lakik. Van elegendõ játszótér a lakókörzetben?
- Választókörzetemben három játszótér van, de õszintén szólva, kicsik ezek játszóterek, ráadásul az eszközök bizony nem EU szabványosak. Ígéretet kaptam arra, hogy a kresz-parkban levõ játszóteret az uniós szabványnak megfelelõen alakítják át. Egy másik rendkívül fontos célkitûzés számomra – és szeretném, ha a ciklus végéig meg is valósulna – a körforgalom megépítése a Hevesi és Rózsa utcák keresztezõdésében, mivel ez egy állandósult potenciális veszélyforrás! A magam részérõl mindent megteszek annak érdekében, hogy ez a körforgalom megépüljön, ugyanis itt jelzõlámpás megoldás biztosan nem lehetséges, mert méginkább megfogná a forgalmat. Azt gondolom, hogy kizárólag a körforgalom létesítése jöhet számításba, és e véleményemmel nem vagyok egyedül, mert Károlyi képviselõtársam ugyanezt szorgalmazza, - helyesebben – közösen terjesztettük ezt a javaslatot a közgyûlés elé, és ily módon próbálunk mihamarabb megoldást találni erre az áldatlan állapotra, mielõtt végzetes kimenetelû baleset történne ebben a keresztezõdésben.
- Milyen gondokkal fordulnak önhöz a városrész lakói?
- El kell, hogy mondjam: sajnos nem keresnek meg az itt élõk gondjaikkal. Az elsõ három fogadóórára még jöttek öten-hatan, de azóta hiába tartok fogadóórát, egyszerûen nem kopogtatnak be a városrész lakói, pedig biztosan akadna probléma, pedig én is látom, hogy például - ha nem is a körzetben – parkolókat kellene kialakítani a házak között, mert már nem tudnak hova parkolni az emberek. Nincs elég parkoló, ugyanis a garázsokat, amelyek a házak alá épültek, nem a lakók vették meg zömmel, hanem bérlõk járnak oda.
- Hogyan kívánja erõsíteni az együttmûködést a körzet lakóival?
Ez jó kérdés: nyilván akkor tudnám erõsíteni, hogyha eljönnének és elmondanák a gondjaikat a fogadóórámon, hiszen képviselõként értük tevékenykedem. Minden hónap elsõ szerdáján este hat órától tartok fogadóórát a Hevesi-iskolában. Tudom, hogy szûkösek a lehetõségek és nagyon nehéz pénzt szerezni egy-egy dologra, például útfelújításra, de legalább tudjak a gondokról, amelyeket a közgyûlésen felvethetek, vagy egyáltalán be tudjak menni a felvetésekkel a polgármesteri hivatal osztályaira, de ehhez szükség van a körzetben lakók segítségére. Mindenképpen szeretném azt is elérni, hogy - mivel a Rózsa utca 18-20. között az egyik utat lezárták és csak a másikon van kijárás, olyan elképesztõen rossz állapotban van - ezt a szakaszt mindenképpen felújítsák. Szeretném még azt is megemlíteni, hogy a 2005-2006-ban elvégzett útfelújítások kivitelezése – finoman fogalmazva - nem a legjobban sikerült. Esõs idõben a víz mindenütt megállt, mert a víznyelõk felé nem volt lejtése az útnak. Mindezt megreklamáltam a kivitelezõnek és két hónappal a reklamáció után kijavították ezeket a hibákat. Ettõl függetlenül szomorúnak tartom azt, hogy átveszünk úgy egy felújított útszakaszt, hogy gyakorlatilag nem nézzük meg, vajon milyen állapotban került ismét használatba. Ilyen dolgokra nagyon oda kellene figyelni a jövõben minden útfelújítás átvétele esetén.
- Nagyon sokszor áttekintettük már a képviselõ úrral a városrész problémáit – kapcsolódik a beszélgetésbe Miklós László. – Az a tapasztalatom, hogy a hivatal nem mindig áll a helyzet magaslatán az útfelújítások minõségi átvételében. Legutoljára 2006 õszén volt egy körülbelül 200 milliós nagyságrendû útfelújítás, amelybõl véleményem szerint harminc százalék úgymond „kidobódott az ablakon”, ugyanis a kivitelezõk hatalmas pocsolyákat hagytak maguk után, vagypéldául nem alakították ki a mozgássérült lejáratot. Kifogással éltünk, melyet követõen a hibák negyed részét kijavították, de a többi azóta is ugyanúgy van - mindez a Kazanlak, a Rózsa és a Zemplán utcákra egyaránt vonatkozik. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a korábbi szegélykövek eltûntek, amelyeket a Zemplén utcában ugyanazokon a helyeken fel lehetett volna még használni. Olyan átvételi szakaszokat hagytak ott, ahol bokáig érõ sár maradt, viszont átvételkor mégis rendben találták. Errõl fotóim vannak, többször írtam levelet is az illetékeseknek, de sajnos érdemi intézkedés azóta sem történt.
Olyan gond is elõfordul, hogy vízcsõtörés után nem megfelelõen állítják helyre a környezetet: például 2007 májusában volt egy csõtörés. Azóta – egy-egy esõs napon - csak kerülõvel tudunk bejutni a lépcsõházba, mert bokáig érõ víz borítja a járdát. A munkálatok során beástak a járda alá, ami megsüllyedt és emiatt a kezdõ szakaszon mintegy tíz, a vége felé pedig két centis víz van esõs idõben.
Egyébként jómagam 1987 óta lakom ebben a városrészben, ahol viszonylag nyugalmas a környék. Most már megszûnt a „kocsmaváros” negatív jellege is: korábban sok gondot okozott az itt élõknek az állandó ricsajozás és randalírozás. Mindez mára már megszûnt, de nagy fejlõdést sajnos nem látok, éppen ezért nem tudok örömmámorban úszni. A parkolóhelyek zsúfoltak és mostanában az is gond, hogy éjszakánként olasz rendszámú kamionok parkolnak rendszeresen a körzetben és állítólag nem találják meg a tilosban parkolókat, holott jól tudjuk, hogy Olaszországban a magyarokat 370 euróra büntetik tiltott helyen való parkolásért. Ha már a környezetünkrõl van szó, el kell mondanom, hogy a Via Kanizsa és a Parkfenntartó sokat tesz azért, hogy még virágosabb és szebb legyen a lakókörnyezetünk, de a lakosság egy része még nem azonosult azzal, hogy bizony kulturáltabban kellene mozogni: vagyis nem kellene a füvön parkolni, vagy például nem kellene a cigarettavéget kidobni az ablakon. Nem ártana néhány embert ilyen értelemben „átprogramozni”.
- Van-e valamilyen közösségi élet a városrészben?
- A korábbi években még voltak közkedvelt lakótelepi bajnokságok a focipályán, de úgy látom, hogy az utóbbi két évben már nincsenek ilyen programok. Igaz, hogy a fiatalok lemennek ketten-hárman focizgatni, de szervezett formában nincs sportélet.
- Milyennek szeretné látni lakóhelyét a jövõben?
- Zöldebbnek, gondozottabbnak és azt szeretném, ha az itt élõk jobban odafigyelnének egymásra és lakókörnyezetükre, továbbá a városvezetés részérõl is több törõdést igényelnénk.