Ma 2024. 9 16.
Edit, Ciprián napja van.
Látogatók száma : 56893099    








Honlapkeszites

Kaposvár, a sikerváros
Szita Károly, Somogyország fõvárosának polgármestere, volt országgyûlési képviselõ azért mondott le mandátumáról, mert városa érdekeit elõbbre valónak tartotta. Polgármestersége alatt láthatóan fellendült és megszépült a város. Miközben mindenki naponta nyafog azért, mert nincs lehetõség lakásépítésre, addig Kaposváron a képviselõtestület 1,2 milliárd forintot szavazott meg erre. Tettek városa a szavak városa helyett. Széchenyi István büszke lenne erre.

– Miben rejlik annak titka, hogy az országosan ellenzékben lévõ párt képviselõjeként, jelentõs kormányzati ellenszélben is sikeresnek tekinthetõ a polgármesteri tevékenysége?
– 1990 óta vagyok önkormányzati képviselõ, mi több négy éven keresztül alpolgármesterként szolgáltam szeretett városomat. Nyugodtan mondhatom, hogy Kaposvár, ez a számomra és az itt lakók számára szinte elhagyhatatlan város egy igazi, Magyarországon talán ismeretlen nagy családként mûködik, él és dolgozik. Remek közösség. Szerénytelenség vádja nélkül – és a kaposváriak igenlése mellett – mondhatom: országot építünk városunkban. Ebben a jelenlegi kormányzat nem segít, de vagyunk annyira erõsek – a förtelmes gazdasági megszorítások ellenére –, hogy ezt megtegyük. És meg is fogjuk tenni! 2008-ban senki nem tervezett recesszióval, mi azért – a kormányzati mismásolások ellenére – kidolgoztunk egy 5 pontos, a kis- és középvállalkozásokat segítõ csomagot. Ez rendkívül fontos a helyi munkaerõpiac végett is, hiszen kaposváriak adhatnak munkát kaposváriaknak.

– Milyen programokkal és mennyiben tudja segíteni a település büdzséjét?
– Dolgozni kell! Ha van munka, akkor 4100 kisvállalkozóval teszünk jót. Hogy mire gondolok? Például arra, hogy hazánkban elsõként elengedjük nekik az iparûzési adót. Többet ér a magas foglalkoztatottság, mint az pár milliós bevétel.
– Ez nem nehezíti az önkormányzat mûködését? Ráadásul a multiknál, az ipari parkban mûködõ cégekben szívhatják a fogukat.
– A nagyoknak, vagy ahogyan Ön fogalmazott, a multinacionális cégeknek felkínáltuk az átütemezési lehetõséget. Ezzel az él, aki akar. Mindezek mellett az önkormányzat létrehozott egy 60 millió forintos munkahelyteremtõ alapot. De ami még ennél is fontosabb! Megelõzve a kormányt és más önkormányzatokat, bevezettük az adócsökkentést. Mindemellett elõrehoztuk a 12 milliárd (azaz tizenkét milliárd) forint értékû beruházásokat, építéseket. Ez azért fontos, hogy a helybéli vállalkozók is lássák: nem félünk. Kaposvár eddig is dinamikusan fejlõdött, de, ha a helybéli vállalkozók, multinacionális cégek azt érzik, hogy a gazdasági világválság – ami amúgy a magyar kormány katasztrofális teljesítménye miatt „gyûrûzött be” ennyire hozzánk – következtében reménytelen a helyzetük, akkor utat, járható utat kell mutatni nekik. Hiszem, hogy minden önkormányzatnak – lehetõség szerinti anyagi helyzetüknek megfelelõen – példát tudunk mutatni. Most ugyanis nem lehet mást csinálni, mint a „legjobb védekezés a támadás” elvét vallva, nem fejvesztve, de tényleg elõre kell nézni és cselekedni.
– Kaposvárnak a történelmi múltja, vagy inkább a jelen eredményei jelentik az erejét? Ezt már csak azért is kérdezem, mert ritka az olyan megyeszékhely ahonnan csak egy hajnali IC vonat közlekedik a fõvárosba, de még is szépen prosperál. Mi a titok?
– Nincs semmilyen titok. Múltja és jelene egyaránt hozzájárul az eredményekhez. Tulajdonképpen a lokálpatrióta polgárok garantálják a sikereit, de azt is be kell ismernem, hogy kicsit szunnyadónak érzem most a várost. 2002 óta folyamatosan tûnik el a jókedv, a bizakodás. Ideje lenne egy polgári kormányt az ország élén látni, hiszen akkor visszatérhet a pezsgés, a mosoly.
– Milyen beruházások, vállalkozások lendítik a várost elõre?
– Elnézést kell kérnem, de kétszer kell ugyanazt a számot mondanom. Hála Istennek! 1,2 milliárd forintot fordíthattunk lakásépítésre, és szintén ennyit, azaz 1,2 milliárdot útfelújításra. És nem feneketlen kútba öntöttük a pénzt, hanem érdemi, a kaposváriak komfortérzetét, életviszonyait javító intézkedéseket hoztunk. Ebben pártom, a Fidesz-frakció maximálisan egyetértett. És külön öröm számomra, hogy a volt miniszterelnök, pártom elnöke, Orbán Viktor is több nyilatkozatában pozitívan említette a kaposvári példát. De beszélhetünk az Európai Uniós pályázatokról is. Kezdjük sorjában. Jó?
– Jó.
– Itt a gyógyfürdõ, nagy volumenû, folyamatos bõvítése, csinosítása. Vagy a Belváros felújítása.
– És a fiatalok? Mégis csak a jövõ nemzedékének építjük országunkat.
– Örülök, hogy szóba hozta, bár ezzel akartam folytatni… Létrejött az Ifjúsági Alkotó Központ, amely egyben a kultúra mecenatúrája, másrészt a fiatalok önmegvalósítási lehetõsége. De a gyerekekre is gondoltunk, hiszen szintén EU-s forrásból hozzuk létre a Játékparkot. Ezek után csak nem mondja, hogy családellenes Kaposvár?
– Eszembe sem jutott. Ugyanakkor a Játékpark nem kifizetõdõ. Mi a helyzet a jelentõs területû ipari parkkal? Onnan csak befolyik néhány forint.
– Be. Ugyanakkor korábban már említettem, hogy a nagy cégek átütemezhetik a fizetési kötelezettségeiket. Ugyanakkor azt sem tagadom, hogy a mintegy 40 hektárt magába foglaló iparterület közmûvesítésére szintén az Európai Unió pályázatait próbáljuk igénybe venni.
– És az egyetem? Eltartják, fenntartják, vagy használják?
– Utóbbi. A Kaposvári Egyetem élelmiszeripari szakának technológiáit törekszünk átvenni, de ami még ennél is fontosabb, hogy az egészséges táplálkozás ügyében folyamatosan konzultálunk, egyeztetünk arról, hogy mindezek gyártását miként tudjuk megvalósítani. Ráadásul az elmúlt évtizedben, fõként a 2006-os akkreditáció az egyetem „A” minõsítésével zárult. Az értékelés hangsúlyozta az intézmény dinamikus fejlõdését, tevékenységének több tudományterületre történõ kiszélesítését. És a technikai feltételeket, a karok közötti együttmûködést is kiválónak minõsítették. Ezzel párhuzamosan egyre több fiatal kerül a városba, többen itt szándékoznak letelepedni, így a jelenlegi 66.827 lakos száma tovább gyarapodhat, ami a mai demográfiai helyzetben kulcsfontosságú.
– A turisztika milyen befolyással van a város gazdasági életére?
– Hosszú távú stratégiánkban rendkívül jelentõs és fontos, de – és ezt kicsit szemlesütve mondom – ezt most még nem mondhatom el. Ha jövõre is megkeres, akkor biztosan optimistább leszek.
K.V.


2009-01-28 09:47:45


További hírek:


GAZDASÁG ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül