Zala megyében a napraforgó mintegy 99 százalékát már learatták, mindössze 45 hektárnyi terület van hátra; a napokban megkezdõdött a kukorica betakarítása is - közölte Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke az MTI-vel csütörtökön.

A napraforgót csaknem 5,4 ezer hektáron aratták le, az átlaghozam 2,4 tonna volt hektáronként. Az MTI információi szerint tavaly átlagosan 2,56 tonna napraforgó termett hektáronként, a korábbi években pedig a hektáronkénti megyei átlag ugyancsak 2,4 tonna körül alakult.
A sok csapadék miatt az idén késett az aratás, a már beérett állományt a kedvezõtlen idõjárás miatt több károsodás - gombabetegségek, madár-, vihar- és belvízkár - is érte - tájékoztatott az agrárgazdasági kamara megyei elnöke.
Kitért arra, hogy a kukorica betakarítása is megkezdõdött Zala megyében. Jellemzõen azokon a területeken takarítják be elsõként a termést, ahol (a vetésforgó szabályai szerint) az õszi búzát szeretnék elvetni. Az eddig betakarított 2940 hektárnyi területen - a kukorica teljes vetésterülete csaknem 48 ezer hektár - a vártnál alacsonyabb, 7,6 tonna volt a hektáronkénti termésátlag.
Több helyen a minõséggel is problémák vannak: a csövek fuzáriummal fertõzöttek. Magas toxintartalmuk miatt ez a termés takarmányozásra sem lesz alkalmas, ezért a takarmány-elõállító vállalkozások elõreláthatóan minden beszállított tételt ellenõriznek majd, és nem veszik át a fertõzött kukoricát - ismertette Süle Katalin. Hozzátette, hogy az elmúlt hetek kedvezõ idõjárása miatt betakarításkor valószínûleg nem lesz kiemelkedõen magas a kukorica víztartalma.
A vetési szándék szerint a gazdák 43 965 hektáron õszi, 62 300 hektáron pedig tavaszi növényeket vetnek. Mindeddig összesen 15 ezer hektáron végeztek a vetéssel: 2,2 ezer hektáron az árpát, 5155 hektáron a búzát, 690 hektáron a tritikálét, 20 hektáron pedig a rozst vetették el.
A repce tervezett vetésterülete 12 420 hektár volt, de csak 6960 hektáron sikerült elvetni a magot. A kedvezõtlen idõjárás miatt a vetések egy része ki sem kelt, de az is elõfordult, hogy a lefolyó víz magával sodorta a magokat, vagy a kikelõ fiatal növényeket. Az üresen maradt földek egy részébe õsszel vetnek gabonát, másik részével pedig a tavaszi vetésterületet növelik.
Az elmúlt idõszakban lehullott csapadék helyenként 200-300 milliméterrel haladta meg a sokéves átlagot. Zala megye mezõgazdasági területébõl 1400 hektárt árvíz, 3800 hektárt pedig belvíz borított, ami többszázmilliós kárt okozott a növénytermesztésben.

MTI - Kanizsa