Bõvül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere, a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be, ezen túlmenõen a módosítások az adóelkerülés megakadályozását, a jogalkalmazás egyszerûsítését és a jogértelmezés segítését célozzák a kormány által az Országgyûlésnek benyújtott jövõ évi adótörvény-javaslat szerint.

A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak mûködtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjérõl szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott, a települési adót érintõ eljárási kérdésekben (például a bevallás határnapja, az adófizetés esedékessége) pedig az önkormányzat rendeletet alkothat.
A törvényjavaslat egyértelmûvé teszi, hogy a gyommentesítés, kaszálás nem minõsül mezõgazdasági mûvelésnek. Jelenleg mentes a telekadó alól a belterületi, 1 hektár alatti, mûvelés alól kivett terület, ha azt ténylegesen, igazoltan mûvelik. Az ágazati jogszabályok alapján, azonban a terület gyommentesítése is mezõgazdasági mûvelésnek minõsül, így a spekulációs céllal megszerzett (sokszor építésre alkalmas) telkek esetén az adót ki lehet játszani azáltal, ha a tulajdonos vagy bárki más a földterületen a gyommentesítést elvégzi. Ezt a kiskaput megszünteti a javaslat.
További változás, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel- és elábé (eladott áruk beszerzési értéke) értékeket csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának idõtartamára jutó – napi idõarányosítással megállapított – összegben kell majd figyelembe venni, míg most korlátozás nélkül.
A javaslat mentesíti a helyi iparûzési adó alól azokat a szövetkezeteket, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjai részére történõ értékesítésbõl vagy tagjai termékeinek értékesítésébõl származik.
A mentesítés uniós jogi szempontból mezõgazdasági célú csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül, így az azt igénybe vevõ köteles annak értékét más támogatásokkal összeszámítani.
A javaslat azzal indokolja a módosítást, hogy e szövetkezetek tagjaik termékeit saját nevükben, nyereségszerzési cél nélkül értékesítik, a tagok számára vásárolt termékeket pedig beszerzési áron adják tovább. Így magas nettó árbevételre tesznek szert, s bár árrésük nincs, iparûzési adóalap keletkezik, ami végsõ soron a szövetkezeti tagokat, mezõgazdasági termelõket terheli.

MTI - Kanizsa