Beszélgetõpartnerünk Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, a civis város polgármestere.


Ezen kívül talán a legfontosabb: igyekszik mindezt az általa vezetett közösség támogatásával, a rendelkezésre álló közösségi energiák mozgósításával véghezvinni. Debrecen vezetésének azon törekvését, hogy a város az ország vitathatatlanul fontos nagyvárosa legyen, sikerült megvalósítani. Ebben az eredményben – ideológiai hovatartozásra vagy pártállásra való tekintet nélkül – benne van a közösség minden tagjának teljesítménye. Teljesen mindegy ugyanis, mi a város vezetõinek szándéka, ha a közös cél érdekében nem tudják mozgósítani a város lakóit. A legfontosabb fejleménynek azt tartom, hogy ki tudtam mozdítani a települést a korábbi álmos helyzetébõl. A célkitûzésünk tíz éve az volt, hogy Debrecen legyen Magyarország elsõ olyan vidéki városa, amely a lehetõségeiben és az életmódjában az alternatívája képes lenni a fõvárosnak. Most már közelítünk ehhez az állapothoz. Érdemes külön is szót ejteni arról, hogy Debrecen fejlõdése elképzelhetetlen az egyetem nyújtotta tudományos, kutatási és oktatási háttér nélkül – ugyanakkor az egyetem fejlõdése sem nélkülözheti az önkormányzat támogató hozzáállását. Az utóbbi esztendõkben számos olyan fejlesztési forrás tárult fel mindkét fél elõtt, melyeknek sikeres elnyerésére csakis e stratégiai partnerség keretében volt esély. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy az önkormányzat és az egyetem kapcsolatát az elmúlt évtizedben soha nem árnyékolták be az aktuálpolitikai események. A város vezetõi és az egyetem mindenkori irányítói kizárólag a közös érdekeket, Debrecenét tartják szem elõtt, s ennek érdekében dolgoznak együtt. Azt is el kell mondanom, hogy a jelenleg legnagyobb távlatokkal kecsegtetõ törekvésünk, az Európai Neutronkutató Központ – az ESS – megvalósítási jogának megszerzése érdekében teljes az egyetértés a hazai politika minden szereplõje között, és ennek megfelelõen segítik városunkat ebben a munkában.
– Milyen programokkal és mennyiben tudja segíteni a település büdzséjét?
– Az önkormányzatok pénzügyi helyzete az elmúlt hat évben folyamatosan romlik: egyre kevesebb pénzt kapnak egyre több feladat ellátásához. Egy polgármester természetesen mindent elkövet, hogy saját településének minél több forrást vagy elõnyt tudjon kiharcolni - ám e törekvés a mai magyarországi körülmények között általában kevés, csak korlátozott eredményekkel kecsegtet. Parlamenti képviselõként, illetve a Megyei Jogú Város Szövetsége elnökeként minden alkalmat megragadok, hogy felhívjam erre a tényre a figyelmet, és számos javaslatot tettem a jelenleg mûködõ finanszírozási rendszer átalakítására. Elsõ polgármesteri ciklusom kezdete, azaz 1998 óta azt az elvet követem, hogy világos, kiszámítható várospolitikai elképzelésekkel, a célok pontos meghatározásával és következetes munkájával lehet megteremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetõséget teremtenek külsõ, például pályázati források bevonására. Az elmúlt években gondos tervezéssel különítettük el azokat a forrásokat a saját költségvetésünkben, amelyeket beruházásokra, illetve pályázati önrészek fedezetére szántunk. Csak két példát említenék: elsõként léptünk az európai uniós források megszerzése érdekében – ennek köszönhetõ, hogy lassan a vége felé közeledik ISPA programunk, amely Debrecen város és környéke csatornázását újítja meg. Decemberben pedig elsõként kaptuk meg Brüsszel jóváhagyását a közösségi közlekedés fejlesztéséhez - így indulhat a második debreceni villamosvonal kiépítése. Mindkét beruházás több tízmilliárd forint külsõ forráshoz juttatta a várost. A város stabil gazdálkodásához természetesen nagyban hozzájárult a Debreceni Vagyonkezelõ Zrt. – a "Holding" – létrehozása. Ezzel, azt hiszem, sikerül bebizonyítani, hogy a közösségi vagyont is lehet piaci alapokon, a közösségnek további hasznot termelve mûködtetni. Úgy, hogy a város tulajdonában lévõ például közszolgáltató cégek ne vigyék, hanem inkább hozzák a pénzt. Azóta sokan próbálják követni a debreceni példát.
– Debrecen történelmi múltja, vagy inkább a jelen eredményei jelentik az erejét?
– A kettõt nem lehet elválasztani egymástól. Mondják, Debrecen a maradandóság városa – korábbi, nagy elõdeink nyomán én is azt gondolom, hogy a maradandóság fundamentuma, az az elszántság, hogy a város képes a folyamatos megújulásra. Az elmúlt évek új építkezései, vagy éppen az egyetemmel való együttmûködésünk is ezt a célt szolgálják: történelmi alapokra támaszkodva megfelelni a jelen és az elõttünk álló idõk kihívásainak. Így például a város oktatási hagyományait, kultúráját tekintve óriási az elõnye szinte az összes hazai nagyvároshoz viszonyítva. Erre kell alapozni a város fejlõdését. Debrecen olyan, mint egy "világítótorony": mi a magunk eszközeivel arra törekszünk, hogy utat és példát mutassunk az országnak. Mindehhez nem nagy szavakra, hangzatos szlogenekre van szükség, hanem tervszerû, céltudatos munkára.
– Milyen beruházások, vállalkozások lendítik a várost elõre?
– Már az 1990-es évek végén úgy alakítottuk a gazdaságpolitikánkat, hogy azt mondtuk: a magas hozzáadott értékû ipar és szolgáltatás az, amire szükségünk van – mert van egyetemünk, van jó szakképzési rendszerünk, 70 ezer diákunk. Azt akartuk, hogy telepedjenek meg, illetve fejlõdjenek ki nálunk olyan vállalkozások, melyek olyan magasan képzett munkaerõt és kutatási hátteret igényelnek, amit nem lehet másutt az országban vagy Európában megtalálni, csakis Debrecenben. A magas hozzáadott értéket termelõ iparágakban ugyanis nagyon fontos az emberi tényezõ minõsége, tudása, s az, hogy a dolgozók jól érzik-e magukat az adott intellektuális közegben, az adott munkahelyen. Debrecenben mindezeket a szempontokat figyelembe véve ideális feltételeket lehet kialakítani. Csak néhány példa: hosszabb távon több száz magasan képzett informatikai és kommunikáció-technikai szakembert foglalkoztató szervizközpontot hozott létre a városban a német T-Systems, valamint a BT – a korábbi British Telecom –, irodát nyitott az ír Gem Ltd. – amely ügyfélszolgálati tevékenységet folytat a világ egyik vezetõ online zene- és filmkereskedelmi cégének –, az amerikai Ygomi cégcsoport debreceni tagvállalata pedig szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Az USA-beli székhelyû, számítógépes méréstechnikai eszközöket elõállító National Instruments termelésének túlnyomó többsége pedig már Debrecenben folyik, a cég jelentõs logisztikai bázist épített itt ki, s elindultak a termékfejlesztést célzó kutatások is. A csapágygyártó FAG a közelmúltban új üzemet épített a városban, a gyógyszergyártó TEVA jelenleg építi új csomagolóüzemét és Európai Generikus Kutatás-fejlesztési Központját, a Richter Gedeon Rt. pedig biotechnológiai úton elõállított gyógyszeripari termékek fejlesztésére és gyártására szolgáló üzemet hoz létre 2012-re. Debrecen önkormányzatának meglehetõsen erõs a piacvédõ politikája. Ez például azt jelenti, hogy a város tulajdonában lévõ – nemrég bõvített – ipari parkban való megtelepülés esetén elõnyt élveznek azok a vállalkozások, amelyek már egyébként is Debrecenben dolgoznak-dolgoztak. Szemben a magyarországi nagyvárosokkal, itt az ingatlanfejlesztés hetven százalékát helyi vállalkozások végzik. Napjainkban a legnagyobb ingatlanfejlesztés Magyarországon a Debrecen Fórum építése volt. Ezt az összességében 25 milliárd forint értékû beruházást teljes mértékben debreceni ingatlanfejlesztõ végezte. A Kölcsey Központot szintén helyi vállalkozás építette. Ennek a politikának a célja elsõ sorban az, hogy a hazai piacon erõsödjenek meg a debreceni ingatlanfejlesztõk. Amint már említettem, elnyertük az Európai Unió támogatását a debreceni 2-es villamos-vonal megvalósításához, s ez a 2009-ben induló munka lesz a következõ évek legnagyobb horderejû beruházása. A legizgatottabban mégis az Európai Uniónak azzal kapcsolatos döntését várjuk, hogy hol épülhet meg az Európai Neutronkutató Központ (ESS). E globálisan is hatalmas jelentõséggel bíró tudományos létesítmény megvalósítására ugyanis a magyar kormány támogatásával pályázunk.
– A turisztika milyen befolyással van a város gazdasági életére?
– A város három fõ gazdaságfejlesztési területre koncentrál. Ezek az információtechnológia, illetve az informatika; a biotechnológia; valamint az idegenforgalom. A konferencia-, a hivatás-, és az üzleti turizmus rendkívüli mértékben megerõsödött a világon, így Magyarországon is. Budapesten kívül például Sopron, Debrecen és a Balaton környéke is népszerû a konferenciaszervezõk körében. Debrecen életében ez a turisztikai szegmens egyre jelentõsebb szerepet tölthet be. A konferenciaszervezõk által megkövetelt infrastruktúra mára kiépült a városban. Debrecen gyors megközelítését lehetõvé teszi a nemzetközi repülõtér, az M3-as, illetve M35-ös autópálya. A Debreceni Egyetemet kiszolgáló, a nagysebességû és nagy sávszélességû internetes kapcsolatot lehetõvé tevõ optikai gerinchálózathoz a polgármesteri hivatal, s rajta keresztül az önkormányzathoz tartozó jelentõsebb intézmények is kapcsolódnak. Az igényeknek megfelelõen pedig számos helyszín és szolgáltatási szint közül választhatnak a városban azok, akik tanácskozásokat, üzleti tréningeket kívánnak rendezni. A város konferenciaturizmusának és reprezentatív kulturális eseményeinek – melyek már nem csak Debrecenbõl, de az országból is számos érdeklõdõt vonzanak – centruma a 2006-ban felavatott Kölcsey Központ Magyarország második legnagyobb konferenciaközpontja. A konferenciaközponttal egy épülettömbben található négycsillagos Hotel Lycium a központban rendezett események résztvevõinek nyújt szálláslehetõséget, sõt, tavaly óta egy magánberuházás révén immár ötcsillagos szállodája is van a városnak a Nagyerdõn! A 2002-ben megépült Fõnix Csarnok Magyarország második legnagyobb - maximum 8500 fõs befogadó képességû – rendezvénycsarnoka, amely évrõl évre olyan sporteseményeknek, valamint könnyûzenei koncerteknek – 2008-ban például a Jethro Tull fellépésének – ad otthont, amelyek nemzetközi érdeklõdésre is számot tartanak. A Déri Múzeum szomszédságában 2006 szeptemberében nyitotta meg kapuit az új, háromszintes modern mûvészeti galéria, a Modem, amely a modern kortárs képzõmûvészeti tárlatok mellett társmûvészeti programok, elõadások helyszíne. 2007 kiemelkedõ eseménye a reneszánsz mester tervrajzai alapján készült installációkat tartalmazó, Az igazi da Vinci címû kiállítás volt, amely igazi nemzetközi szenzációt jelentett. Debrecen turisztikai vonzereje tehát egyre nõ. Az idegenforgalom speciális ágát jelenti az egészségügyi turizmus. Reméljük, hogy a jövõben Debrecen neve az orvoslás és az egészségügyi szolgáltatások egyes speciális területein nem csupán európai, de akár globális szinten is ismertté válik. E tervek megvalósításához nagyban hozzájárulhat az Auguszta-program keretében megvalósult beruházás. A Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrum kilencmilliárd forint értékû uniós támogatással létesült, s ily módon az utóbbi idõben az EU legnagyobb egészségügyi célú beruházása volt.
K.V.

További hírek:

MAGAZIN ROVAT >>>