Csath Magdolna közgazdász professzor elõadásával folytatódott a Kanizsai Esték rendezvénysorozat. A globalizációt, annak hatásait, a hazai gazdasági válság okait elemzõ elõadás ez alkalommal is sok érdeklõdõt vonzott.

Az ismert/elismert professzorasszony elõadása elején kifejtette, ha a világban nem lenne válság, a „rendszerváltás” óta immár harmadik ciklusát töltõ szociálliberális kormányzat sorozatos hibás intézkedéseivel, felelõtlen gazdasági, szociális döntéseivel önmagában is válságba sodorta volna az országot. Az állítás bizonyításához elég nyomon követni 2002-tõl a költségvetési hiány növekedését. A kormány a vészjóslóan növekvõ hitelfelvételei után ma sem a gazdaság élénkítésével foglalkozik, hanem megszorító intézkedéseket hoz. A Bokros-csomag, a konvergencia program után, immár a harmadikat. Gátlástalanul tovább privatizál, közben csökkenti az egészségügyre, az oktatásra, a közbiztonságra, a szociális juttatásokra szánt összegeket. A válságkezelés nem megszorító intézkedések sorozata.

A kormány az európai normákkal szemben adót, áfát emel, lehetetlenné téve a fogyasztás növekedését, a hazai kis- és középvállalkozásokat. Egyoldalú elõnyt biztosít a multinacionális cégek számára. Autóút építésével elõnyt biztosít annak a Mercedes cégnek, amely gazdagabb, mint Magyarország. A válságkezelés elsõ lépéseként meg kell akadályozni a növekvõ munkanélküliséget, ezzel a további elszegényedést. Példaértékû lenne, ha a kormány saját magán kezdené a takarékoskodást. Ilyenkor nem új autókat, bútorokat vásárolunk. Felmérésekért, tanulmányokért, köszöntõkért ilyenkor nem adunk milliós megbízatásokat. Ezt követõen az elõadó néhány világhírû közgazdásztól idézett, akik szerint „Nincsenek szegény, csak rosszul vezetett országok”, továbbá „Abban az országban, ahol a morál mélyre csökken, ott a gazdaság sem lehet sikeres”, végül egy angol liberális lap kérdését tette fel, „Mit várnak a magyarok ettõl a kormánytól, válság idején, mikor annak elõtte sem tudták az országot vezetni?” Korrupcióban viszont a világ élmezõnyéhez tartozunk, Costa Rica, Malaysia, Jordánia színvonalán. Korrupciós mutatóink 2006-tól félelmetesen romlanak. A korrupció sújtotta ország nem lehet sikeres. Kitûnõ példája ennek az autópálya, völgyhidastól, löszbefúrt alagutastól. A gumigyárak hazai telepítésével kapcsolatosan kifejtette, hogy mostanában már csak a gyarmati sorban lévõ országok területére szokás e gyárak építése, környezetszennyezõ, egészségkárosító mivolta miatt. Eljutottunk odáig, hogy India is ide kívánja telepíteni gumigyárait. Mi minden szempontból lefelé csúszunk, és igaz ez a gazdasági mutatóink tekintetében is. Fontos lenne a társadalmi tõke erõsödése, mert ennek hiányában nem várható gazdasági növekedés, versenyképesség. Ebben az országban a társadalom tudatos szétverése zajlik. Erre utal többek között a különbözõ társadalmi rétegek egymás elleni uszítása, megfélemlítése.
A mostanában nagy vihart kavart IMF hitellel kapcsolatosan megtudtuk, mikor Gyurcsány Ferenc azt hangoztatta, hogy nem kell a hitel, már fel is vették. Az utóbbi idõben felvett hitelek összege meghaladja a 20 milliárd eurót. A kamatokról nem esik szó. A sikeres kormánypropaganda semmit sem közöl velünk, mikor a mi kontónkra veszik fel a hiteleiket. A világbanki hitelrõl a kamat mértéke még nem, de a kamatsáv kiderült, ami 5-6% körül van, míg Pakisztán 2%-ra kapta. Ezek után kérdés, hogy pancserek, vagy hazaárulók tárgyaltak a hitelrõl? Nincs harmadik megoldás. Az IMF internetes honlapján olvasható a mintegy kilencven oldalas megállapodás, illetve egy rövidebb szándéknyilatkozat. Lényegét tekintve mindkettõ ugyanazt tartalmazza: mennyit kérnek és mit adunk cserébe. Tudni kell, a hitel fejében nekünk be kell fagyasztanunk a közalkalmazottak bérét, korlátozni kell a 13. havi nyugdíjat. Minimum olyan megszorítást kell érvényesíteni, amely következtében a nemzeti jövedelem 2%-a megtakarítható. Ez 600 milliárd Ft. Körülbelül ennyit kell adni a bankoknak támogatásként, hogy újra hitelezési lehetõséget nyújthassanak. Újra el kell indítani az egészségügy, a kórházak privatizációját. Nem szabad stimulálni a gazdaságot. A gazdaság fejlesztése, ösztönzése nélkül, pedig nincs mibõl visszafizetni az adósságot. Sok mindent el lehet adni még ebben az országban, a lakosság jól tûri a megszorításokat. Van kiút, de semmiképp ilyen értékrendû kormánnyal. Ahol akarat és szándék van, ott megoldás is van – fejtette ki beszéde végén az elõadó.

Cz.Cs.