Mintegy százmilliárd forint jut a következõ hét évben az erdõk fejlesztésére uniós forrásokból - hangzott el az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) húszéves jubileumi ülésén Sopronban.

Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelõs államtitkára elmondta, hogy a kormány stratégiájában kiemelt szerepet kap a vidék fejlesztése, ezen belül az erdõk környezetvédelmi és gazdasági szerepének növelése. Az elõzõ hét évben mintegy 97 milliárd forintból történt erdõvédelmi és erdõgazdasági fejlesztés 180 ezer hektáron.
Az államtitkár elmondta, hogy 2030-ra megduplázódhat az Európai Unióban a faanyag iránti igény, amelyre már most fel kell készülni: a jelenlegi 21-rõl 27 százalékra kel növelni az erdõterület nagyságát.
A magán és állami tulajdonú erdõgazdaságok fejlesztésével a vidéki élet is javulni fog, egyrészt nemcsak a mennyiségi, hanem a minõségi hozzáadott szolgáltatásokat is fejlesztik, másrészt munkahelyeket is teremtenek – tette hozzá a politikus.
Az állami erdõterületek nagysága több mint egymillió hektár, a magánerdõké pedig mintegy 85 ezer hektár.
Mózes Csaba, a Földmûvelésügyi Minisztérium állami földekért felelõs államtitkárságának osztályvezetõje hozzátette: az erdõtelepítések következtében egymillió tonnával nõ - az eddig háromról négy millióra - a hazai erdõk széndioxid megkötési képessége. Ez a törekvés összhangban van az Európai Unió új szabályozási sarokpontjával, amely többek között az üvegházhatású gázok mennyiségének nagyobb arányú megkötését szorgalmazza.
A hazai erdõterületek Magyarország széndioxid kibocsátásának 15-17 százalékát kötik meg éves szinten.
Az osztályvezetõ elmondta azt is, hogy az erdõket fel kell készíteni a klímaváltozásra. Ebben a munkában hangsúlyos szerepet kap a terméktanács, amely a megfelelõ szaporítóanyagokat biztosítja az erdõgazdaságoknak.
Kárpáti Béla, az EESZT elnöke az MTI-nek elmondta, az Európai Unióban Magyarország termeli az egyik legtöbb szaporítóanyagot, 250-260 millió erdészeti csemetét állítanak elõ évente, amelynek 40 százalékát exportálják.
A konferencián együttmûködési megállapodást kötött az EESZT a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A kamara elnöke elmondta, hogy ennek értelmében a szervezet a terméktanáccsal elõre egyeztetett álláspontot képvisel, a terméktanács pedig kikéri a kamara véleményét döntései meghozatala elõtt. Ezzel erõsödik mindkét fél szerepe a gazdaságban, illetve hatékonyabban léphetnek fel a jövõben az esetleges joghasználati, vagy jogalkotási kérdésekben – tette hozzá Gyõrffy Balázs, aki elmondta azt is, hogy a hazai erdõknek két százalékát termelik ki évente, miközben a területük négy százalékkal nõ.
Az EESZT-nek több mint hétszáz tagja van, termelõk és kereskedõk is. a szervezet 2009 óta tagja az Európai Erdészeti Szaporítóanyag-termelõk Egyesületének. Fotó: Nemes Zoltán/zalaerdo.hu

MTI - Kanizsa