Két boxerkutyája és egy 3 ezer négyzetméteres szõlõbirtok jelenti a kikapcsolódást

Alig negyvenéves, de tele új ötletekkel, amelyeket meg is kíván valósítani. Legyen az a bírák munkaterhének csökkentése, a bíróságon várakozó ügyfelek európai színvonalú kiszolgálása, vagy a fiatalok bûncselekmények elkövetésétõl való elrettentése, dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke eltökélte: változtatni fog, és eredményeket szeretne elérni. Alábbiakban a törvényszéki elnök Kanizsa Hetilap számára adott interjúját olvashatják.

– A nyitott igazságügy projekt, amelyet tulajdonképpen most indítunk útjára, az annyiban új az eddigi „nyitott” programokhoz képest, hogy kifejezetten a fiatalokat, a kamaszokat célozza meg, valódi betekintést engedve az igazságszolgáltatás gyakorlati mûködésébe – szögezi le a Zalaegerszegi Törvényszék új elnöke. – Már eddig is több kezdeményezésünk volt a megye fiatalságának irányába: perszimulációs „játékokat” folytatunk le velük, bíráink kijárnak osztályfõnöki órákra a szakiskolákba, gimnáziumokba, valamint beengedjük a diákokat a valódi, „éles” tárgyalásokra is. Az én ötletem abban jelent újdonságot, hogy a más hatóságoknál – rendõrség, ügyészség, igazságügyi hivatal, büntetés-végrehajtás – zajló, fiatalokat célzó programokat a Zalaegerszegi Törvényszéknek ez az új projektje megpróbálja összefogni, összehangolni. Tehát, ismerhessék meg a diákok azt, hogy egy-egy jogeset kapcsán – ami velük is akármikor megtörténhet – milyen feladatai vannak az igazságszolgáltatás egyes szereplõinek. Ezáltal azt is megtapasztalhatják, hogy milyen következményekkel járhat egy-egy rossz döntésük. Például, az egyik tanuló elveszi a másik diák zsebpénzét, telefonját, karkötõjét, megalázza, bántalmazza, vagy éppen diákigazolványt, buszbérletet vagy orvosi igazolást hamisít: ezek mind-mind olyan, a diákok életében könnyen elõforduló szituációk, amely „történetek” bizony a rendõrségi fogdában, majd a tárgyalóterem falai között érhetnek véget.
– Ennek az új programunknak a gyakorlatban való megvalósulását úgy kell elképzelni, hogy a résztvevõ iskolai osztályokból, önként jelentkezõk fogják vállalni az elkövetõk, a tanúk és az áldozatok szerepét. A szituáció pedig annyira komoly lesz, hogy az elsõ pillanattól az utolsóig, a való életre kivetítve játsszák majd el a szereplõk azokat, míg az osztály többi tagja figyelemmel kísérheti az eseményeket. Tehát, egy szimulált iskolai verekedés után kijön egy járõrautó valódi rendõrökkel. Kikérdezik a tanúkat, majd elfogják és elõállítják a gyanúsítottat a rendõrkapitányságra. A kapitányság épületébe átvonulva az osztály megtapasztalhatja azt, hogy miként zajlanak egy elõállítás során az események: kihallgatások, õrizetbe vétel, rabosítás. Majd az ügyészség épületében megtudhatják a vádlói munka rejtelmeit, ahonnan pedig a törvényszékre jönnek, ahol a bíróságon folyó ügymenetbe nyerhetnek betekintést – mondja dr. Sorok Norbert. – Az egész teljesen élethû lesz, tehát a fogva lévõ „gyanúsítottat” rendõrautó fogja a rendõrségre, majd a bíróságra szállítani, õrök kísérik majd, és a tárgyalás is pont úgy fog lezajlani, ahogy az a való életben is történik. Majd a büntetés végrehajtásából is kaphatnak ízelítõt a kamaszok, hiszen a börtön épületébe átsétálva, teljesen élethûen tapasztalhatják meg a „rácsok mögötti élet” rideg valóságát. Mai, felgyorsult világunkban, és a jóval korábban „érõ” gyerekek esetében meggyõzõdésem, hogy eredményes visszatartó erõt fog jelenteni egy ilyesfajta projekt, amelyet tesztjelleggel, a 2014 – 2015. tanév II. félévében szeretnénk elindítani. Az ezzel foglalkozó munkacsoportot már létre is hoztuk, minden résztvevõ hatóságtól 1-1 fõt delegálva abba.
Amennyiben beválik, akkor kiterjesztenénk az egész megyére, illetve a többi törvényszék is elindítaná projektjét a saját megyéjében. Nagykanizsa esetében annyival lesz könnyebb a program útjára bocsátása, hogy a nemsokára megnyíló javítóintézet a büntetés-végrehajtás terén kiváló „szituációs terepet” tud majd nekünk biztosítani. Ennek az egész, újfajta projektnek a lényege természetesen a bûnmegelõzés. Az, hogy a gyerekek lássák, tudják: az élet nem játék. És itt fûzném tovább a gondolatomat, és említeném meg néhány szóban a közeljövõben megnyíló Nagykanizsai Javítóintézetet. Mind magánemberként, mind pedig törvényszéki elnökként támogatom az intézet megépítését. Szakmai szempontból nemcsak Zala megye, de a dunántúli megyék igazságszolgáltatási szerveinek fogja rendkívüli módon megkönnyíteni a munkáját, gondolok itt csak az elõállítások, elõvezetések problémájára. Mindazonáltal – és itt most általános értelemben fogalmazok – a fiatalkorúak ügyeit tárgyaló bíráknak egy helyben lévõ, nagyon komoly eszköze lesz a kamasz megjavítására – sorolja az elnök. – Nem is azt mondanám, hogy a gyermek visszavezetésére a társadalomba, hanem tulajdonképpen megtanítani õt tisztességes életet élni társadalmunkban. Ezen fiatalkorú bûnelkövetõk jó része nem anyagi haszonszerzésbõl, a megélhetését emígy biztosítva követi el cselekményeit, hanem inkább egy jó bulinak tartva azt: fel akarván vágni vele a lányok, vagy éppen a barátok, osztálytársak elõtt. És egy-egy ilyen „figyelemfelhívásnak” egész életre szóló következményei is lehetnek. Azért dolgoztam ki az elébb ismertetett új projektet, hogy erre rádöbbenjenek az abban résztvevõ gyerekek: célkorosztály a 14-18 év közöttiek. Bizonyos esetekben azonban érdemes az általános iskolák 7. és 8. osztályos diákjait is megszólítani, hiszen az új büntetõtörvénykönyvünk alapján, a súlyosabban minõsülõ bûncselekmények – emberölés, rablás, zsarolás, kifosztás – 12. életévüket már betöltött elkövetõit is büntetni rendeli a törvény. De nem csupán büntetõjogi, hanem polgári, vagy éppen munkajogi alapismeretekkel is szeretnénk a jövõben megismertetni a fiatalokat: mire figyeljenek egy munkaviszony létesítésénél, egy munkaszerzõdés aláírásánál, mit érdemes tudni a házasság intézményérõl, vagy éppen a családjogról.
A beérkezett ügyek megfelelõ elosztása, az ügyteher arányosítása, szervezeti változások, „polgárbarát” bíróság. Sokszor hallható gondolatok ezek, de mit is jelentenek pontosan? – kérdezem dr. Sorok Norberttõl. – Elképzeléseim az ügyteher, illetve a szervezeti változtatások tárgykörében teljesen megegyeznek az Országos Bírósági Hivatal célkitûzéseivel. A bírósági szervezetnek – megfelelve ezzel a jogállami, demokratikus elvárásoknak – nem egy elefántcsonttoronyban, a közhatalmat gyakorló hatóságként kell helyet foglalnia, hanem illeszkednie kell abba a társadalmi környezetbe, ahol mûködik: mindezt a társszervekkel együttmûködve, az állampolgárok javára – részletezi az elnök. – Egyre inkább a szolgáltató bíróság irányába kell a szervezetünknek elmozdulnia. Ennek érdekében az OBH két éves fennállása óta nagyon komoly lépések történtek. A büntetõ igazságszolgáltatás kivételével, ahol inkább a közhatalmi funkció dominál, általában a polgári ügyekben, munkaügyekben és közigazgatási ügyekben, egyfajta szolgáltatást nyújt a bíróság. Ide számítanak tehát a peres felek a jogvitájukkal, és õk azt akarják, hogy a vitájukat egy független, pártatlan, de ugyanakkor hozzáértõ ítészi fórum, lehetõleg rövid idõn belül döntse el. Ez a feladatunk, hogy ennek a „szolgáltató” szerepnek minél magasabb szakmai színvonalon eleget tegyünk. Ennek egyik eszköze a bírósági eljárásokhoz való könnyebb hozzáférés lehetõsége a polgárok számára. Ez azt jelenti, hogy az „okostelefonok” és laptopok világában bizony a bíróságoknak is használniuk kell a technika vívmányait. Ennek nyomán, az elektronikus ügyintézés egyre nagyobb szerepet kap a bíróságok életében: például a cégeljárásban akár egy óra alatt be lehet ma már jegyeztetni egy induló céget Magyarországon, és így, szinte „azonnal”, piacra is lehet lépni annak egyik új szereplõjeként. Ugyanez fog megindulni a közeljövõben a civil szervezetek – alapítványok, egyesületek – esetében, az elõkészületek ebbe az irányba már megtörténtek. De tudnék kifejezetten zalai példát is említeni: a panasznapos ügyfélfogadásra lehetõvé kívánjuk tenni az elõzetes bejelentkezést és idõpontfoglalást, amely lehetõséggel akár telefonon, akár interneten keresztül élhet majd az állampolgár.
Újdonságként fog megjelenni az elektronikusan elérhetõ, úgynevezett „elõzetes pertartam kalkulátor” is. Egy sikeres EKOP pályázat keretében, olyan fejlesztések valósultak meg, amelynek segítségével a peres fél az interneten keresztül ki tudja majd számítani az elindított keresetével kapcsolatban – polgári, munkaügyi és közigazgatási perekben – azt, hogy abban, várhatóan mikor születhet majd döntés – fejti ki gondolatait dr. Sorok. – Ugyanígy lehetõsége van az állampolgárnak arra, hogy panaszát a kényelmesebb, gyorsabb és olcsóbb elektronikus formában adhassa be a bíróságra. Ezeken túlmenõen, ügyfélbarát fogadókörnyezetet alakítottunk ki, amely az esztétikus belsõ környezet kiépítésén túlmenõen azt is jelenti, hogy például számos sajtókiadványt – napi és hetilapokat, különbözõ folyóiratokat – helyeztünk el az ügyféltérben és a folyosókon. Így a különbözõ ügyekben idézettek, idejüket hasznosan töltve és kulturált körülmények között várakozhatnak. Sõt, ingyenes internet elérési lehetõség bevezetését is tervezem, néhány hónapon belül ez az elképzelés is megvalósulhat. Az elektronikus információs pult pedig már egy létezõ eszköz a Zalaegerszegi Törvényszéken. A várakozó, vagy éppen információt keresõ ügyfél azon keresztül fel tud lépni a bíróságok honlapjára, ahol rengeteg hasznos tanács és információ érhetõ el a számára akár a peres ügyekkel, akár a bíróságok mûködésével kapcsolatosan. Ezek az elõbb felsorolt fejlesztések mind azt célozzák, hogy az állampolgár megláthassa: nyitottak vagyunk a kritikákra, nyitottak vagyunk a változtatásra, jobbításra: egyszóval, a polgárokért vagyunk, õértük dolgozunk.
A magas szakmai színvonal és az idõszerûség biztosítása érdekében kell nekünk, igazgatási vezetõknek azokat a személyi és tárgyi feltételeket megteremteni, amelyek biztosítják az elõbb elmondottakat. Amelyben itt próbálunk egy új utat végigjárni, az a kompetencia alapú munkavégzés. Tehát, hogy minden bírósági dolgozó a saját végzettségének és képzettségének megfelelõ munkát végezzen – mondja a törvényszék elnöke. – Az utóbbi évek jogszabályi változásai lehetõvé tették, hogy a bírói ügyterhet úgy csökkentsük, hogy a részfeladatokat a bírói munkát segítõ személyekre osszuk ki. Ugye a bíróvá válásnak is van egy folyamata: a végzett jogászból elõször fogalmazó, majd titkár lesz, mielõtt ítésszé válhatna. Egy bírósági titkár kvázi egy „kisbíró”, õ már olyan képzettséggel rendelkezik, amely okán számos feladatot el tud látni a bíró helyett. Itt példaként említeném a szabálysértési ügyeket: ezekben ma már kivétel nélkül eljárhat bírósági titkár. Gondoljuk csak el: ezekben a kisebb ügyekben a titkár jár el, és ítélkezik az ügy érdemében, amellyel jelentõsen csökkenti a bíró ügyterhét, aki ezmiatt képes az igazán fajsúlyos ügyekre koncentrálni: az olyan esetekre, amelyekben csak bíró ítélkezhet. Tehát azt a munkát, amelyet egy alacsonyabb végzettséggel is el lehet látni, azt ne láthassa el egy kvalifikáltabb munkaerõ. Ezt jelenti elsõsorban az ügyteher arányosítása és a peres ügyek megfelelõ kiosztása. És ezt végig kívánjuk vinni az egész bírósági szervezeten: például egy fõiskolai végzettséggel rendelkezõ bírósági ügyintézõ egy bírósági letét elfogadásával, kiutalásával kapcsolatban érdemi döntést hozhat. De végrehajtási ügyszakban is tevékenykedhet, például egy jogutódlás megállapítása esetében is hozhat végzést. Így, ezt a munkát õ fogja ellátni, nem pedig a bírósági fogalmazó, aki ezhelyett inkább a panasznapon ad jogi tanácsokat az ügyfeleknek, illetve segíti a titkár munkáját. Gondoljuk csak el, mennyivel megkönnyíti ez a bíró munkáját, akinek nem kell ezekkel az ügyekkel foglalkoznia, hanem valóban azt a munkát végezheti, amely az igazi feladata: ítélkezhet.
A másik, ide kapcsolódó újítás, az úgynevezett „team-munka” bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a bíró vezetésével egy olyan kis csapat dolgozik majd, amelyben mindenkinek meglesz a saját, végzettségének megfelelõ feladata. A team tagjai – titkár, fogalmazó, ügyintézõ és ügykezelõ – mind-mind a bíró által rájuk osztott munkát végzik egy-egy ügy megoldása során, így a bíró ismét csak az igazi feladatára tud koncentrálni: az ítélkezésre, míg az ehhez szükséges elõzetes, és részfeladatok megoldása a team tagjainak feladata lesz. A dolgozói kompetenciák felmérésének, értékelésének és fejlesztésének rendszerében Zala úttörõ lesz, ugyanis az OBH elnöke, dr. Handó Tünde engem bízott meg azzal, hogy kidolgozzam a most felsorolt változtatások részletszabályait – hangsúlyozza dr. Sorok Norbert. – A megye járásbíróságainál ezeken a szervezeti újításokon kívül rögtön be tudok jelenteni annyi változást, hogy egy svájci együttmûködésnek köszönhetõen, a 21. századnak megfelelõ beléptetés még ebben az évben megoldottá válik. A zalaegerszegi után a keszthelyi és kanizsai bíróságokon mind fémkeresõ beléptetõ kapu, mind pedig csomagvizsgáló telepítésre kerül, a Lenti Járásbíróság pedig szintén beléptetõ kapuval lesz felszerelve.
Hogy mikor döntöttem arról, bíró szeretnék lenni? – réved a múltba a törvényszék elnöke. – Zalaegerszegi születésûként a középiskolát Szombathelyen, a Nagy Lajos Gimnáziumban végeztem. Itt két gondolatom volt a jövõmet illetõen: vagy pap, vagy pedig jogász akartam lenni. Sokat gondolkodtam, de mivel nagybátyám már akkoriban is praktizáló ügyvéd volt Zalaegerszegen, így a jog mellett döntöttem. Tetszett ez a világ, fõleg a büntetõjogi rész érdekelt. Már joghallgatóként tudtam, hogy büntetõbíró szeretnék lenni, így, a pécsi egyetemi évek után, 2000 nyarán kerültem a Zalaegerszegi Városi Bíróságra fogalmazónak, majd titkárnak. Szeretem a bírói munkát, olyannyira, hogy bár idõm nagyrészét a törvényszék igazgatása foglalja le, de kéthetente egy napot továbbra is tárgyalok a Zalaegerszegi Járásbíróság büntetõbírájaként.
Legemlékezetesebb ügyem? – kérdez vissza dr. Sorok Norbert. – Nos, hát ezzel még az országos sajtóba is bekerültem: egy többször büntetett, garázda csoport vádlott tagjai mindenképpen szerették volna húzni-halasztani az ügyet, és „eltetetni” büntetõügyüket a megyébõl. Ennek érdekében mindent elkövettek, olyannyira, hogy elõször az egyik vádlott hozzátartozója, aztán maga a vádlott is leköpött, szidalmazott, majd pedig elfogultságot jelentett be ellenem. Nem járt sikerrel, hiszen én továbbra sem éreztem elfogultnak magam az ügyben, és ekképp döntött az elfogultsági panaszt elbíráló bírói tanács is, így végigvittem az ügyet és ítéletet hoztam.
Persze nem is csoda, hogy ilyen esetek után egy bírónak bizony nagyon-nagy szüksége van a kikapcsolódásra. Hogyan pihen egy törvényszék elnöke? – Zalaegerszeg környékén, egy zártkerti zöldövezetben lakom feleségemmel, akivel az idén házasodtunk össze. Hobbim a két boxerkutyám, illetve egy 3 ezer négyzetméteres birtok. Szõlõ, gyümölcsös és konyhakert is tartozik hozzá, így az esztendõ minden évszaka ott talál bennünket. Szõlészkedem, borászkodom – amelyeknek a szeretetét nagyapámnak köszönhetem –, mûvelem a konyhakertet: ez az, ami kikapcsol és megnyugtat…
 

Dr. Papp Attila