Dohányipari szereplõk szerint áremelkedéshez vezethet a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, amelynek megfizetésére 2015-ben köteleznék a dohányipari vállalkozásokat, és az új teher a veszteséges cégek veszteségét tovább növeli, a nyereséges cégeknél pedig elviszi az eredményt - mondta Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója az MTI megkeresésére.

A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. pedig azt hangsúlyozta közleményében, hogy a különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplõknek, amelyek a közelmúltban termelõi beruházást valósítottak meg. A javaslat ugyanis ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írták.
Fábiánné Szabó Lívia arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett különadó alapja a nettó árbevétel, ami dupla adózást jelentene, mivel a nettó árbevételt a jövedéki adó is terheli. A törvényjavaslat mindenképpen negatívan érinti azokat a cégeket, ahol a különadó a 2,5, illetve a 4,5 százalékos sávba esik - közölte.
Az érintett cégek maguk döntik el, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén milyen intézkedést tehetnek az új közteher kigazdálkodására, ez jelentheti a cigaretta árának emelését - fogalmazott az igazgató.
Hangsúlyozta, hogy a különadóról szóló tervezetrõl nem volt elõzetes egyeztetés. Az érintett dohányipari vállalkozások jelenleg értelmezik a törvényjavaslatot, ennek alapján számolnak, és a késõbbiekben tervezik közös álláspont kialakítását - jelezte.
A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. az MTI-hez eljutattott közleményében kifejtette: álláspontjuk szerint a különadó olyan ágazatot terhel, amely nem extraprofitot termel, hanem az utóbbi három évben nettó veszteséget produkált.
A BAT két magyarországi cége 2011-2013-ban mintegy 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel, mert a sorozatos jövedékiadó-emelések, a minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése, a finomra vágott fogyasztási dohány adószerkezete miatt termelési költséget nem tudott áthárítani. A cég vesztesége nem profitmenekítés - hangsúlyozta a BAT.
A fizetendõ adó mértéke a társaság esetében hozzávetõleg 3 milliárd forint - közölték.
A különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplõknek, amelyek a közelmúltban termelõi beruházást valósítottak - fogalmaznak a közleményben.
A BAT szintén kiemelte, hogy a különadó nem a profitot, hanem a jövedéki adóval terhelt bevételt terhelné, ezért kétszeres adóztatást jelent.
Megjegyezik azt is, hogy egy doboz cigaretta kiskereskedelmi árának mintegy 78 százaléka adó, átlagosan 10,4 százaléka kiskereskedelmi árrés. A dohánytermékek után 425 milliárd forintnyi adó folyt be a költségvetésbe az elmúlt évben.
A közleményben felidézték, hogy a cég ez év szeptemberében új gyárat adott át Pécsett. A 9 milliárdos beruházás finanszírozása teljes egészében önerõbõl, támogatás vagy adókedvezmény nélkül történt, de a javaslat ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írják.
A cég jelenlegi pénzügyi helyzetében az adó áthárításától nem tud eltekinteni. A különadó áthárítása jelentõs áremelkedéshez vezet, ez új lökést adhat a feketepiac térnyerésének, amely a teljes piacon így is 14-15 százalék körül mozog - áll a közleményben.
Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyûlési képviselõje csütörtökön nyújtott be a parlamentnek törvényjavaslatot, amely szerint az egyszeri teher döntõen a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedõket sújtaná, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz "szabadforgalomba bocsátanak". A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedõi és a dohánytermék-kiskereskedõk nem esnének a törvény hatálya alá.
A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az elõterjesztés sávosan határozza meg a fizetendõ hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.

MTI - Kanizsa