Csalás bûntette és más bûncselekmények miatt indult büntetõperben hozott elsõfokú ítéletet a Keszthelyi Járásbíróság egy ügyvéddel szemben, aki III. rendû vádlottja volt egy húsz vádlottas büntetõügynek, azonban egészségi állapotának megromlása miatt vele szemben korábban elkülönítette az eljárást a bíróság. Az ügy többi szereplõjének ügyét 2014. november 14. napján a Zalaegerszegi Törvényszék már másodfokon tárgyalta.

Megtévesztették a bankot

A vád szerint I.-III. rendû vádlottak a többi vádlott hitelfelvétele érdekében nem valós vételárat és önerõt tükrözõ ingatlan adásvételi szerzõdések megkötésében, továbbá valótlan tartalmú hitelkérelmek benyújtásában mûködtek közre, saját rendszeres haszonszerzésükre törekedve, megtévesztve ezzel a hitelt folyósító pénzintézetet.
Az I. rendû vádlott közvetített a hitelfelvevõk és ingatlanforgalmazással, hitelközvetítéssel, pénzügyi tanácsadással is foglalkozó II. rendû vádlott között. A hitelkérelmek – lakásvásárlási célú deviza alapú jelzáloghitelek – elbírálásához szükséges értékbecsléseket a bank megbízottjaként II. rendû vádlott cége készítette el, az adásvételi szerzõdések elkészítésébe pedig bevonták az ügyvédként tevékenykedõ III. rendû vádlottat is, aki közeli hozzátartozói kapcsolatban áll a II. rendû vádlottal. A vádlottak cselekményüket szervezetten követték el, tevékenységüket a hitelügyintézések során összehangolták. Az adásvételi szerzõdések valótlanul tartalmazták a szerzõdés tárgyát képezõ ingatlan vételárát, valamint nem került sor a szerzõdésben foglalt vételárelõleg átadására sem. A valótlan adatok feltüntetésének célja a kedvezõ hitelelbírálás volt.
Az elsõ adásvétel 2008 nyarán zajlott le. Az I. rendû vádlott 2007 novemberében továbbértékesítési céllal megvásárolt egy türjei ingatlant 1. 500.000 Ft-ért. Ezt 2008-ban a IV. vádlottnak adta tovább, 14.000.000 Ft-os fiktív vételáron, melynek egy részét (7.300.000. Ft) hitelbõl fedezte volna a vevõ, aki a pénzintézetnek valótlanul nyilatkozott havi jövedelmérõl, s a törlesztõrészlet rendszeres fizetésére sem módja, sem lehetõsége nem volt. A hitelkérelem nyomán a II. rendû vádlott, mint értékbecslõ az ingatlan forgalmi értékeként 14.000.000 Ft-ot, míg hitelbiztosítéki értékként 10.900.000 Ft-ot tüntetett fel a bank felé benyújtott értékbecslésben - tudva arról, hogy az ingatlan értéke valójában nem éri el a fenti összeget. A pénzintézet ezen értékbecslés alapján folyósította a kért hitelt, melynek összegén a vádlottak osztoztak.
Hasonló módszerrel ”cserélt gazdát” 2009. évvel bezárólag hat további ingatlan, illetve három esetben szabad felhasználású, szintén ingatlanfedezetû hitelt igényeltek valótlan tartalmú okiratok felhasználásával az érintett vádlottak.
A vádlottak szándéka több mint 60 millió Ft kár okozására irányult, ebbõl a sértett bank közel 50 millió Ft-ot ki is fizetett az ügyletek során.

A III. rendû vádlottal szemben nem jogerõs az ítélet
A III. rendû vádlott (a közremûködõ ügyvéd) elkülönített büntetõperében I. fokon 2014. november 12-én született ítélet a Keszthelyi Járásbíróságon. Az õ esetében idõközben újabb vádemelés történt, így a bíróság a III. rendû vádlottal szemben nem csak a bank sérelmére elkövetett csalások, hanem az ügyvéd által az egyes ügyfelei sérelmére elkövetett sikkasztások ügyében is döntött. A vádlott - a nemrég módosult eljárási törvényben biztosított lehetõségével élve - a bíróság engedélyével nem vett részt a tárgyalásokon, és az ítélet kihirdetésén sem jelent meg.
Az I. fokú ítélet szerint a III. rendû vádlott bûnös 6 rendbeli csalás bûntettében, mint bûnsegéd; 1 rendbeli csalás bûntettében kísérletében, mint bûnsegéd; 7 rendbeli hamis magánokirat-felhasználásának vétségében, mint bûnsegéd, és 4 rendbeli sikkasztás bûntettében. Ezért õt a bíróság halmazati büntetésül 5 év és 6 hónap börtönben letöltendõ szabadságvesztésre ítélte, véglegesen eltiltotta az ügyvéd foglalkozástól és 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság a vádlottal szemben 1.858.886 Ft összegben vagyonelkobzást rendelt el és több tízmillió Ft-os kártérítésre kötelezte a bank és más sértettek részére.
Az I. fokú ítélet nem jogerõs. Az ügyész három nap gondolkodási idõt tartott fenn, a vádlott és a védõje nem jelentek meg az ítélethirdetésen, így õk majd a részletesen indokolt ítélet kézhezvétele után dönthetik el, hogy fellebbeznek-e vagy sem.

II. fokon enyébb ítélet az értékbecslõnek

A Zalaegerszegi Törvényszék 2014. november 14-én az ügyben nyolc további – köztük az I. és a II. rendû - vádlottal szemben hozott II. fokú ítéletet. (A III. rendû vádlott kivételével a többi vádlott esetében I. fokon jogerõs ítélet született.) A törvényszék a Keszthelyi Járásbíróság 2013. november 25. napján kelt I. fokú ítéletét részben megváltoztatta.

Az I. rendû vádlott - akit I. fokon 2 év 8 hónap börtönben letöltendõ szabadságvesztésre ítéltek - esetében a kiszabott büntetés nem változott.

A II. rendû vádlott cselekménye minõsítésén változtatott a törvényszék, illetve az I. fokon kiszabott szabadságvesztés tartamát enyhítette a letöltendõ 4 év börtönrõl 2 év börtönre és e szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidõre felfüggesztette. A nagy mértékû enyhítés oka az volt, hogy a vádlott idõközben fõbe lõtte magát, s jelenleg állapota olyan, amely miatt nem kerülhet büntetés-végrehajtási intézetbe.

A II. fokú ítélet jogerõs - közölte lapunkkal a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje Dr. Beznicza Árpád.

Kanizsa