A munkaerõ száma és képzettsége a legfontosabb a gazdaság számára. A magyar gazdaság fejlõdésének legnagyobb lehetõsége a megfelelõ számú és minõségû munkaerõ megléte, hiánya azonban gátolhatja a fejlõdést – mondta dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerõpiaci és képzési államtitkára a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által szervezett pályaválasztási kiállításon és szakmabemutatón a Nagykanizsai Mûszaki Szakképzõ Iskola Zsigmondy-Széchenyi Székhelyintézményében. Kiemelte: a Magyarország iránt érdeklõdõ külföldi befektetõknek ma már mindig az az elsõ kérdésük, hogy van-e elég és jól képzett munkaerõ.

Borsos József, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója és Czomba Sándor bevezetõ gondolatait követõen Cseresnyés Péter, a térség országgyûlési képviselõje az immár sokadik alkalommal megrendezett pályaválasztási kiállítás, tudásátadás, szakmabemutató jelentõségérõl azt hangsúlyozta, hogy meg kell hozni a fiatalok kedvét ahhoz, hogy kétkezi munkát, jó szakmát válasszanak maguknak, olyan munkát, amibõl a késõbbiekben meg tudnak élni, egy alkotótevékenységet tudnak folytatni. Amikor alkotómunkáról beszélünk – tette hozzá, sokszor az jut eszünkbe, amit a tudósok, mûvészek végeznek. Ha körülnézünk a kiállításon, tulajdonképpen láthatjuk, hogy minden egyes jó szaktudással rendelkezõ ember alkotómunkát is végez. Csak meg kell nézni egy autót, egy autóalkatrészt, ami egy gyönyörû alkotás is egyben. Talán ezzel lehet igazán az egyes szakmákhoz meghozni a pályaválasztás elõtt álló fiatalok kedvét. Az ilyen bemutatók helyettesítik azt a hagyományt, amikor egy-egy vállalkozó a saját gyermekének adta át a tudást azzal, hogy a gyerek bement a mûhelybe megnézni, hogy mit csinál az apja. Megtetszett neki, megjött hozzá a kedve, és ott, az apja, a mesterember mellett sajátította el a szakmát. Azonban nem mindenkinek áll rendelkezésére ez a lehetõség manapság, ezért az iskolák vagy éppen a kamarák által rendezett kiállítások, bemutatók, nyílt napok biztosítanak lehetõségeket a fiataloknak erre. Az országgyûlési képviselõ véleménye szerint azok a fiatalok, akik pályát választanak, és ebben a térségben képzelik el a jövõjüket, óriási lehetõséget kapnak. Az államtitkár szavait folytatva ismertette a kanizsai példákat, lehetõségeket. Nem oly régen számolták össze Dénes Sándor polgármesterrel, hogy ebben az idõszakban 6-800 munkahelyet tartottak meg, vagy teremtettek. Azok a beruházók – emlékeztetett, akik új munkahelyeket teremtettek, keresik a jó szakmunkásokat, azokat az embereket, akik dolgozni akarnak. Olyan embereket, akik megfelelõ tudással rendelkeznek, és ezt a tudást az iskolákban és a munkahelyeken lehet elsajátítani. Hogy mekkora érték a tudás, azt egy Henry Ford idézettel fejezte be Cseresnyés Péter: Ha csak a pénz jelenti számodra a függetlenséget, soha nem éred el. Az egyetlen igazi biztonságot, amit elérhet egy ember az életben, azt a felhalmozott tudás, tapasztalat és képesség jelenti. Mert a siker annyit tesz, hogy az ember épp azokkal a képességekkel rendelkezik, amelyekre egy adott pillanatban szükség van. Ehhez kell a jó pályaválasztás, és annak érdekében, hogy jó szakemberré váljon valaki, nagyon sokat kell tanulni. Ehhez kívánt a pályaválasztási kiállítás és a szakmabemutató kapcsán a fiataloknak jó tapasztalatszerzést Cseresnyés Péter.
Dénes Sándor polgármester a szakembereknek, a pedagógusoknak szóló rendezvényen, ahol Czomba Sándor államtitkár „Új irányok a szakképzésben címmel tartott elõadást, kiemelte: egy város jó mûködéséhez elengedhetetlen, hogy jól mûködõ gazdasága legyen. Mert ha mûködik a gazdaság, akkor sok mindenre lesz pénz a városban, de ehhez munkahelyek kellenek, a munkahelyekhez azonban – amit ma már sokszor hallottunk –, elengedhetetlen a szakképzett munkaerõ megléte. A fiataljainkat is idõben, korán kell megszólítanunk. Segítsük õket a döntésben – hangsúlyozta a polgármester. A szülõket partnerként kell kezelni, mert az õ véleményük meghatározó a gyermekek irányításában. A mai nap rendezvényei is ezt szolgálják, és itt Nagykanizsán is egyre többen lesznek azok a gyerekek, akik szakmát választanak, mert ebben látják a jövõjüket.
Elõadásában Czomba Sándor többek között kifejtette: a tervek szerint 2015 szeptemberétõl azért kerülne az NGM-hez a szakképzés, mert meg kell akadályozni a munkanélküliség újratermelõdését, aminek egyik legfontosabb záloga a szakképzés.
Az államtitkár szólt arról is: egyszerre jellemzõk Magyarországon az osztrák vagy a görög foglalkoztatottsági adatok, vagyis az ország nyugati felén egyes térségekben alig néhány százalék, míg a keleti országrészben akár 20 százalékot is meghaladja a munkanélküliek aránya. A 400 ezernél kevesebb regisztrált álláskeresõbõl 260 ezren nem rendelkeznek szakképzettséggel, de ma már egy érettségi is kevésnek bizonyul a munkaerõpiacon – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy 1990-ben még 174 ezren végeztek az általános iskolákban, tavaly azonban már csak 120 ezren. A tanulói létszám tehát harmadával csökkent, de ez a hiány 90 százalékban a szakiskolákat érintette, a létszám azokban csökkent leginkább.
Elmondta: a hazai munkaerõpiacon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerõhiány.
Több szakmunkásra és technikusra lenne szükség, hiányzik a jól képezett és megbízható, széles körû ismeretekkel rendelkezõ munkavállaló, ugyanis a gazdálkodók ma már nem az olcsó betanított munkásokat keresik. Elõnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, gyenge a képzettség – sorolta a bajokat. Ennek megoldásaként növelni kell a szakképzési rendszer vonzerejét, vissza kell adni a kétkezi munka becsületét, biztosítani kell a képzési rendszeren belül az átjárhatóságot, hogy többen válasszák a szakképzést. Úgy vélte, szükség van a duális képzés erõsítésére a képzõhelyek és a képzési lehetõségek bõvítésével, illetve a résztvevõk arányának növelésével, a középfokú oktatás sikeressége azonban az alapfokú oktatás minõségén múlik. „Ha funkcionális analfabéták kerülnek a szakiskolákba”, akkor sikertelen lesz a szakmák oktatása, az általános iskolából érkezõknél a kettes osztályzatnak „valóban elégséges tudást kellene tükröznie” – fogalmazott Czomba Sándor. Az államtitkár szólt arról is, hogy a tervek szerint az iskolai rendszerû nappali szakképzésben kitolnák a jelenlegi 21 éves korhatárt, az ösztöndíjrendszer finomhangolásával pedig szeretnék a hiányszakmát választókat jobban támogatni. A felnõttoktatásban a gyakorlatorientált szakmákra is kiterjesztenék az ösztöndíjat, és lehetõvé tennék a kisebb óraszámú szakmaoktatást is.
A jelenlegi 48 ezerrõl 2018-ra 70 ezerre kívánják növelni a tanulószerzõdéses fiatalok számát, s a szakközépiskolákban is szeretnék bõvíteni az így tanuló diákok arányát. A kamarák közremûködésével több gyakorlati képzõhelyet kívánnak bekapcsolni a duális képzési rendszerbe, a jelenlegi 8 ezerrõl 20 ezerre növelnék a résztvevõ gazdálkodó szervezetek számát.
Az NGM 2015 szeptemberétõl homogén szakképzési intézményrendszert képzel el, vagyis a gimnáziumok elkülönülnének a szakképzõ iskoláktól. Tervezik a szakképzõkben dolgozó pedagógusoknak is életpálya modell kialakítását, és már a tanárképzésbe beépítenék a szakképzésre és felnõttképzésre vonatkozó ismereteket – fejtette ki Czomba Sándor.

MTI – Kanizsa

További képek a galériában.