Kanizsai Miklós gazdag életútjáról, szellemi-lelki hagyatékáról - köztük Kanizsa váráról - tartott elõadást Dr. Vándor László régész kedden, a Thúry György Múzeumban.

A megjelenteket Kálovicsné Lebár Edit, az intézmény mûvelõdésszervezõje és a múzeum alapítványának nevében Tarnóczky Attila helytörténész köszöntötte. Ezt követõen Dr. Vándor László „utaztatta vissza” a hallgatóságot abba a korba, amikor még Kanizsán vár állott, kétszáz esztendeig. Ismertetõjében arról a családról is érdekes információkat tárt fel, akiknek nem csak az egykori, helybéli építményt köszönheti az utókor. A Kanizsai-dinasztia több tagja a történelembe is letette névjegyét.
- Különösen, ami a várépítõ (1367-1404 vagy 1405-ig élt) Kanizsai Miklóst illeti. Ugyanis nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Zsigmondból késõbb magyar király lett – mondta a régész.
Elõadásában elhangzott, Kanizsai Miklós a király tárnokmestere, hétköznapi értelemben a „pénzügyminisztere” is volt, késõbb azonban mégis átpártolt Nápolyi László „ellenkirályhoz” – vele együtt az egész Kanizsai család.
- A Kanizsaiakat akkortájt az egész ország ismerte. Ha azt nézzük, hogy Miklós bátyja, János fõkancellár, majd Esztergom érseke volt, öccse István pedig haláláig Sopron megye fõispánja, bizony szép elõmenetellel bíró családról beszélhetünk.
Kanizsa Miklós Zsigmond királyon kívül más királyi személlyel, VI. Károllyal is kapcsolatba került. Diplomáciai jártassága miatt gyakran megfordult államügyek miatt más országban is – hangzott el. Kanizsa várával kapcsolatban pedig – sok más mellett – arról beszélt Dr. Vándor László, hogy kevés adat van magáról az építményrõl. Mi több, egykori területén – a kiskanizsai Pivári utca és a Prinncipális csatorna közti helyszínen, ahol most veteményeskertek vannak - olyan nyom sincs, amely egyértelmûen igazolná, hogy valamikor ott vár állott, melyet Kanizsai Miklós építtetett. A Kanizsai – családnak egyébként országszerte 10 vára volt – Jánosnak, a legidõsebb bátynak (pontosabban „kapcsolatainak”) köszönhetõen.
- Az elsõ „oklevél”, ami magáról Kanizsaszeg váráról beszél, 1296 körüli. Ebben leírott, hogy Kanizsaszegi Eynard birtokában állt, aki aztán eladta az Osl nembéli Lõrincnek. Annak, aki a Kõszegi család szolgálatában állt. Ez a vár egy egyszerûbb építmény volt, ellentétben a 14. század végetájt létrehozott impozánsabbal, ami a Kanizsai család, pontosabban Miklós érdeme volt.
Hitelesnek tekinthetõ alaprajza 1572-bõl, 1590-bõl és 1600-ból maradt ránk. Ebbõl tudható az is, hogy mocsaras területre emelték, mint akkortájt nagyon sok várat. Ez késõbb, a török támadások idején néminemû segítséget is nyújtott. Kanizsa vára egyébként pusztulásig nem maradt végig a Kanizsaiak kezében, hiszen Orsolya – a dinasztia egyik leszármazottja- megvált tõle.
Ami pedig az épület utóéletérõl tudható: a Habsburgok az 1700-as évek elején leromboltatták. Azóta a hamva nem, csak a híre maradt fenn a valaha létezett kanizsai várnak.

Sz.Zs.