A végvári harcok idõszakát mutatta be a Mindentudás Nagykanizsai Egyetemének soron következõ elõadásán Vándor László, a Nagykanizsa történetét feldolgozó monográfia egyik szerzõje.

Az elõadás középpontjában a kanizsai vár állt, annak szerepe a török uralom alatt, a fõkapitányok személye, valamint a várátépítési tervek. Ez utóbbiakra Európa különbözõ levéltáraiban – például Stockholmban – akadtak rá. A korabeli sajtó – amely akkor még idõszaki kiadványokat jelentett – is cikkezett a várról, s az átépítésekrõl. Vándor László kiemelte Thury György jelentõs hadviselési lépéseit: többek között õ határozta meg a vár õrségének létszámát, amely addig nem volt megszokott; hadmérnököket hívott, hogy a vár megerõsítése, átépítése a legmegfelelõbben alakuljon. Ebbõl a korból származik a sokféle alaprajz, amelyek többsége nem valósulhatott meg különféle okokból, leginkább a szûkös anyagi helyzet miatt.

A történet a vár elfoglalásával végzõdött. 1600-ban 44 napos ostrom után foglalta el a török a kanizsai várat. A 800 fõnyi sereg mintegy fele esett el a 60 ezres török sereg elleni harcokban.
A részletekrõl olvashatnak a Monográfiában, illetve a városi televízió közvetíti az elõadást.
S.E.