Az új vagyontörvény a regionális vízközmûveket kivonja a tartósan állami tulajdonban maradó cégek körébõl. A Védegylet nyílt levélben fordult Fodor Gábor, környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez, hogy a szektorban lehetõleg ne szülessenek átgondolatlan privatizációs lépések.

A vízközmûvek privatizálása a nemzetközi tapasztalatok alapján rendkívüli társadalmi problémák forrása lehet, de itthon is okozhat gondokat, ahogy ezt a részben privatizált Budapesti Vízmûvek körüli sorozatos botrányok is jelzik. Az átgondolatlan magánosítás környezeti problémákkal is járhat, mert a magáncégek a fogyasztás növelésében érdekeltek, az önkormányzatok pedig nehezebben tudják megvédeni vízbázisukat. A demokratikus kontroll lehetõségét ellehetetleníti, hogy homály fedi a magán-szektor bevonásának feltételeit, a szerzõdésekhez ugyanis nem lehet hozzáférni.

A Védegylet szerint a vízközmûvek eladása pusztán közgazdaságtani szempontból sem feltétlenül kívánatos: a vízközmû természetes monopólium, ahol a verseny nem valósítható meg, a vízfogyasztás pedig megkerülhetetlen. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt állapította meg, hogy az önkormányzatok a magánszereplõknél gyakran olcsóbban tudnak fejlesztési forrásokhoz jutni.

A Védegylet úgy látja, hogy addig felelõtlenség privatizálni, amig nem készülnek elemzések az alternatívákról, nem születik a szektorban folyó átalakítások társadalmi hatásairól érdemi felmérés, és egyáltalán nem megoldott a független és erõs szabályozás.

A szervezet nyílt levelében ezért többek között arra kérte az ágazat legfõbb irányítóját, hogy a vízközmûvek további átgondolatlan értékesítése elõtt készüljön átfogó értékelés az eddigi privatizáció hatásairól és mielõbb szülessen meg a magánszektor bevonását szabályozó, a hozzáférést, az elérhetõséget és a minõséget garantáló vízközmû törvény és vízközmû-hatóság.

greenfo.hu