Uniós támogatásból, több mint 6 milliárd forint ráfordítással, két és fél év alatt elkészült a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének második üteme, amellyel megteremtõdtek a térség rugalmas vízkormányzásának feltételei - hangzott el a projekt keszthelyi Festetics-kastélyban tartott ünnepélyes zárórendezvényén szerdán.
 

V.Németh Zsolt, a Földmûvelésügyi Minisztérium államtitkára hazai és nemzetközi szinten is példaértékûnek nevezte a vízügyi és természetvédelmi érdekek összehangolásával megvalósult projektet, amelynek tapasztalatait más hazai beruházásoknál, például a Szigetközben is hasznosítani tudják majd.
Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Fõigazgatóság fõigazgatója szerint a rugalmas vízkormányzás megteremtése új korszak kezdetét jelenti mind a Kis-Balaton természeti állapotát, mind a Balaton vízminõségét illetõen.
Gaál Róbert, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje arról beszélt, hogy közel negyven éves munka zárult le a projekt befejezésével. A vízvédelmi rendszer elsõ üteme 1980-85 között épült meg, ami a második ütemben elkészült beruházással egységes rendszerként üzemel a jövõben. A beruházásnak akadtak már az elején ellenzõi, sõt olyanok is, akik ökológiai katasztrófával riogattak, de a félelmek megalapozatlannak bizonyultak, amit az 1977-óta rendelkezésre álló adatsorok is bizonyítanak. Az elsõ ütem megépülése óta a Kis-Balaton több száz tonna nitrogén- és foszfor vegyületet fogott meg és kötött meg abból a vízbõl, ami a Balatonba jutott. Az igazgató arról is beszámolt, hogy a projekt második ütemének részeként felújított szivattyútelepeknek máris nagy hasznát vették, az idei, rendkívül csapadékos év miatt.
A projektzáró rendezvényen elhangzottak szerint a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer elsõ ütemének megépülése is kedvezõen hatott már a Balaton vízminõségére, hiszen megszûrte a tó vízbefolyásainak felét adó Zala folyó vizét, de nem nyújtott megfelelõ beavatkozási lehetõséget a Zalán levonuló szélsõséges vízjárásokat kísérõ vízminõség-változások kezelésére. Ezért tartották szükségesnek a szakemberek a második ütem megépítését. A koncepció kidolgozását és a beruházás gyakorlati megvalósítását az Országos Vízügyi Fõigazgatóság vállalta fel.
A vízügyi szakemberek szerint a második ütem megépülésével a Kis-Balaton "elõszûrõ" funkciója kiteljesedhet, és a vízvédelmi rendszer immár különféle, akár szélsõséges vízjárások esetén is módot ad a hatékony beavatkozásokra. Világszerte egyedülálló, természetes vízjárás utánzására alkalmas rendszer épült meg, ami tovább javíthatja a Balaton vízminõségét, és kedvezõ környezeti feltételeket teremt a vizes élõhelyeket kedvelõ élõlények számára is. A beruházás természetvédelmi és ökológiai célokat teljesít egyebek közt a Zalavári belvízöblözet elárasztásával, az Ingói-berek terhelésének csökkentésével is. A projekt részeként többek között zsilipek, hallépcsõk, hidak épültek, közel öt kilométernyi töltés készült, és jelentõs szakaszokon kikotorták a Zala medrét. A halak ívási helyre jutásának elõsegítésére két, európai összehasonlításban is egyedülálló technikával megépített kõbukós hallépcsõ épült. Korszerûsítették és bõvítették a térség monitoring rendszerét is, amivel nyomon követhetõk a vízvédelmi rendszer egységeinek kémiai, ökológiai és természetvédelmi állapotában keletkezõ változások.
A beruházás révén csökken az árvízi kockázat a térségben a megnövelt tározó-kapacitásnak, valamint a felújított belvízvédelmi rendszernek köszönhetõen. Megteremtõdött a mûszaki lehetõsége a Zala vízének közvetlenül Balatonba juttatására, illetve a folyón érkezõ vizek megoszthatóságára az egyes tározóterek között.

MTI - Kanizsa