A Magyarországi Mindszenty Alapítvány kurátora, Semjén Zsolt országgyûlési képviselõ nyitja meg február 27-én, pénteken 16.45-kor a március 25-ig megtekinthetõ Mindszenty kiállítást a Halis István Városi Könyvtárban.

2009. februárja Mindszenty József életébõl kettõs évfordulót idéz: hatvan éve ítélték ártatlanul életfogytiglanra, s kilencven éve, Károlyi Mihály „népköztársaságában” tapasztalta meg elõször az önkényuralom terrorját. „Bûne”: ha bárki részérõl jogtalanság érte a szabadság és a hit ügyét, bárki emberi méltóságát, akkor nem hallgatott.

Amikor a Nagykanizsai Polgári Egyesület a kommunizmus áldozatainak idei „Nincs helye a csüggedésnek!” címû rendezvény sorozatán Mindszenty atyára emlékezik, követni kívánja Õt finom dunántúli humorában is, ahogy szenvedéseire tekintett: „Az életfogytiglani börtönbüntetésnek az az elõnye, hogy nem lehet meghosszabbítani.” A bíboros atya fõpapi szolgálatának jelképes száz napjából 74 és fél napot töltött elzártan, ebbõl 26 és fél napot a nyilas és kommunista börtönökben, 48 napot az amerikai követség félrabságában; mindössze 13 és fél nap jutott az itthoni és 12 nap a számkivetett magyarság lelki gondozására.
„Úgyszólván csak a jelen és a jövõ érdekelte. Valószínû, ez is tartotta meg olyan fiatalosnak. Ha mégis a múlt került szóba, abban sem volt semmi merengés, mélázás, csupán a távoli múltnak a tevõleges vonatkozása.” – tanúskodik titkára. A hercegprímás atya többször is felidézte: a magyarság és hazája elesettségérõl panaszkodó Széchenyinek a gyóntatója, Hofbauer Kelemen azt felelte: A hazán nem siránkozni kell, hanem cselekedni kell érte. Jövõbe vetett bizalmat keltett hallgatóiban, megerõsítette õket keresztény hitükben és magyarságtudatukban, az egymás iránti felelõsségvállalásra és gondoskodásra indítva lelkükre kötötte: „A megmaradt kevésbõl újra kell építenünk a hazát!”
Miért volt annyi szenvedés mellett bizakodó, lelkes, életvidám? Miért szólít meg ilyen elevenen egy több, mint harminc éve halott ember? Ezekre a kérdésre keressük a választ a kiállítás tablóin, együtt a vetélkedõ középiskolásokkal, az elõadások hallgatóival.

P.J.