Gyakori jelenet az akciófilmek során, hogy egy tûz keletkezését követõen pár másodpercen belül önmûködõ tûzoltórendszer indul be az irodaházakban, áruházakban, ezzel megkezdve az oltást a tûzoltók kiérkezése elõtt. Errõl a rendszerrõl, mûködésérõl tájékozódhat a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság weboldalát látogató olvasó.

A sprinkler kifejezés az angol „to sprinkle” permetezni igébõl származik és önmûködõ oltóberendezést értünk alatta. A sprinkler berendezés beépített, önmûködõ, vízzel oltó zuhanyberendezés, mely tûzjelzõként is funkcionál.

Mûködési elve:

A berendezés lényege, hogy a védendõ terület felett egy csõhálózatot alakítanak ki, amely sprinklerekkel van ellátva. A sprinklerek könnyen olvadó fémötvözetzárral (Wood-fém), vagy üvegfiolával vannak tömítetten lezárva. Hõ hatására a tûz közelében lévõ sprinklerekbõl a fémzár kiolvad, vagy a fiola szétrobban, a záródugó kilövell, majd a szabaddá vált nyíláson keresztül a csõvezetékben nyomás alatt lévõ víz szórt vízcseppekbõl álló víz-ernyõ alakjában az égõ anyagokra és azok környezetébe jut. Mûködésbe lépésekor egy jelzõberendezés is jelzi a tüzet.

Alkalmazása:

A sprinkler berendezés alkalmazható helyiségek, tûzszakaszok védelmére, továbbá magasraktárak állványain. Gépek, állványok egyes részein helyileg is alkalmazható. Ismerünk nedvesrendszerû és a szárazrendszerû sprinkler berendezéseket. A nedvesrendszerûben a csõvezeték egészen a rózsákig nyomás alatt van; elõnye, hogy az oltás azonnal megkezdõdik. Ahol fagyveszély lehet, ott a szárazrendszert alkalmazzák, amelyben a csõvezetékeket levegõnyomás alatt tartják egy légsûrítõ segítségével. Hátránya, hogy az oltás, itt csak a levegõ távozása után veszi kezdetét. Ennek kiküszöbölésére gyorsnyitókat, gyorslégtelenítõt alkalmaznak.

A sprinkler-rendszerek alkalmazása legtöbbször csírájában elfolytja a tüzeket, és közel száz százalékos tûzvédettséget biztosít az adott létesítményben.

Fotó: Hegedûs Ágoston tûzoltó alezredes
 

Kanizsa