A négy közszolgálati médiaszolgáltató - Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. - egyesítésérõl szóló törvénymódosítást fogadott el hétfõi ülésén az Országgyûlés.

A Ház 131 igen szavazattal, 63 ellenében szavazta meg a médiát érintõ törvények változtatását, amelynek szükségességét az elõterjesztõk, a fideszes Dunai Mónika és Tuzson Bence az elmúlt négy év tapasztalataival és költséghatékonysági szempontokkal indokoltak.
A javaslat összegzõ módosító csomagjának minõsített többséget igénylõ paragrafusai nem kapták meg a kétharmados többséget, így a Ház egy olyan változatot fogadott el, amelyben ezek nem szerepelnek.
A szavazást követõen Aradszki András (KDNP) jelezte, hogy nem mûködött a szavazógépe, ám az elnöklõ Latorcai János azt mondta: ezt nyilatkozat formájában csatolja a szavazásról szóló jegyzõkönyvhöz, a szavazást azonban már lezárta.
Ezt követõen vita alakult ki a jogszabály elfogadhatóságáról. Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter és Tuzson Bence fideszes elõterjesztõ is az elõterjesztés zárószavazását kérte.
Schiffer András (LMP) azt vetette fel, hogy az elfogadandó jogszabály a kétharmados támogatást igénylõ módosítások nélkül, de az egyszerû többséget igénylõ változtatásokkal együtt nem lesz koherens. Ezzel Bárándy Gergely (MSZP) is egyetértett, és szünetet kért a javaslat megvizsgálásához.
Gulyás Gergely (Fidesz) szerint az eredeti elõterjesztés koherens, annak megszavazása az összegzõ módosító csomag nélkül nem okoz zavart.
Novák Elõd (Jobbik) szerint megnyílt a lehetõség a salátatörvény társadalmi vitájára.
Latorcai János végül az összegzõ módosító javaslat egyszerû többséggel elfogadott változtatásaival együtt rendelte el a zárószavazást az elõterjesztésre.
Az így elfogadott törvény értelmében a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-vel beolvadás útján egyesül a másik három gazdasági társaság, és Duna Médiaszolgáltató Zártkörûen Mûködõ Nonprofit Részvénytársaság elnevezéssel egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytatja tevékenységét. A beolvadás - amely 2015. július 1-jén lép hatályba - biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szûnjenek meg.
A társaság rádiós, televíziós, online és hírügynökségi szolgáltatást egyaránt nyújt.
A változtatás bevezeti a közszolgálati értéktesztet, amely a nézettség és a hallgatottság mellett a közmédia szolgáltatásainak közszolgálati jellegét méri majd fel.
A módosítás emellett lehetõségként számol a közmédia két további tévécsatornájának indításával. Jövõ július 1-jétõl a mûsorterjesztõk által eddig kötelezõen továbbított négy közszolgálati csatorna mellé további kettõt kell ingyen elérhetõvé tenni, így tovább bõvülhet a mûsorkínálat. A szabályozás csak a digitális terjesztési rendszereket mûködtetõ mûsorterjesztõkre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek kapacitása nem túlzottan szûkös.
A közmédiának évente stratégiai tervet kell készítenie, amelyben vizsgálni kell a szolgáltatások fejlesztési lehetõségeit is. A változtatás értelmében 2015 szeptemberének végéig felül kell vizsgálni a Közszolgálati Kódexet.
A változtatás érinti a Közszolgálati Költségvetési Tanács funkcióját és összetételét: az eddig héttagú testület létszáma háromra csökken, a grémium a jövõben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó forrásait véleményezi.
A törvény az ésszerûsítés érdekében 25-rõl 15 százalékra csökkenti a köztévében bemutatandó, független mûsorkészítõk által készített programok arányát. A módosítás kimondja azt is, hogy az 1990 elõtt rögzített, ám az elmúlt öt évben digitálisan javított zenei hangfelvételek a mûsorkvóták szempontjából öt évnél nem régebbinek minõsülnek.

MTI - Kanizsa