A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban 12 milliárd forintos keretösszeget terveznek elkülöníteni uniós forrásból a Balaton vízleeresztõ képességének javítására - jelentette be Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Fõigazgatóság (OVF) vezetõje Balatonfüreden, a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén.

A fõigazgató beszámolója szerint az OVF számára lehetõség nyílt egy 300 millió forintos elõkészítõ pályázat benyújtására a jövõ évi uniós (KEOP-os) források terhére, amelynek célja, hogy meghatározza a Balaton megfelelõ üzemeltetéséhez szükségessé vált fejlesztések prioritásait. "Ennek folytatásaként, a meghatározott célok megvalósítására a 2020-ig tartó támogatási ciklusban beállítottunk egy 12 milliárd forintos keretösszeget" - jelezte.
Az elõkészítés felmérései érintik majd a Sió-csatornán és Sió-zsilipen kívül a magas vízálláskor problémákat jelzõ tóparti településeket is, de elsõdlegesen a Sióra koncentrálnak, hiszen ott már halaszthatatlanná váltak a fejlesztések.
Somlyódy Balázs emlékeztetett, az idén átlagon felüli õszi csapadék hullott a Balaton vízgyûjtõjére, és olyan intenzitással érkezett, hogy a tó vízszintje megemelkedett, a Sió pedig még most sem képes ezt a nagymennyiségû csapadékot levezetni. Azért szükséges olyan beavatkozásokat, fejlesztéseket végrehajtani, hogy az ehhez hasonló szélsõséges hidrometeorológiai helyzeteket kezelni lehessen - mondta.
Jakó Gergely (Fidesz-KDNP), a Somogy megyei közgyûlés elnöke arról beszélt, hogy a Balaton magas vízállása nagy vízkár- és belvízproblémákat idézett elõ a tó déli partján, amit értékmegõrzés és személyi biztonság szempontjából is sürgõsen meg kell oldani.
Balassa Balázs (független), a Balatoni Szövetség elnöke kifejtette, a tóparti önkormányzatok támogathatónak tartják, hogy a Balaton vízszintjét tartósan megemeljék a korábbi 110 centiméteres üzemi maximumról 120 centiméterre, de csak akkor, ha ehhez megépülnek a szükséges partvédõmûvek.
Gyõrffy Árpád, a balatontipp.hu szerkesztõje a balatoni bringakörút kihasználtságát vizsgáló felmérés eredményeirõl számolt be.
A csaknem ezer válaszadó közül legtöbben a fõvárosból (18 százalék), Pest megyébõl (12 százalék) és Hajdú-Biharból (8 százalék) érkeztek, a külföldiek részaránya mindössze 2 százalék volt. A túrázók pár százaléka 1-2 nap, több mint fele 3-4 nap alatt tekerte körbe a Balatont, harmada pedig 5 vagy annál is több napot szánt rá.
A többség kempingekben szállt meg (42 százalék), de népszerûek voltak a magánszállások (31 százalék) is. A többiek hotelekben, panziókban (19 százalék) és rokonoknál szálltak meg (7 százalék), néhányan pedig vadkempingeztek.

Fotó: ORFK/H.Szabó Sándor
 

MTI - Kanizsa